A diplomata újságírókkal beszélgetve elmondta: a küszöbön álló május döntő hónapnak ígérkezik abból a szempontból, hogy Kijevnek – ha szeretné elérni a társulási megállapodás aláírását a novemberben Vilniusban tartandó „keleti partnerségi” uniós csúcstalálkozón – legkésőbb májusban meg kell tudnia győzni Brüsszelt az ukrajnai reformok hitelességéről és a jogállamiság érvényesüléséről, azon belül leginkább a „szelektív”, vagyis politikai szempontok által motivált igazságszolgáltatási gyakorlat beszüntetéséről. Ukrajnának ezeken a területeken „lényegi haladást” kell májusig elérnie – mondta.
Az uniós forrás megfogalmazása szerint Ukrajna „a jó irányba halad, de túl lassan”. Úgy vélekedett, hogy a Timosenko-ügynek nem szabad túszként fogva tartania a már korábban parafált EU–ukrán megállapodás tervezett aláírását. A nevének elhallgatását kérő diplomata elzárkózott attól, hogy a volt ukrán miniszterelnök büntetőjogi ügyeit érdemben kommentálja, ám megjegyezte: „Timosenko sem angyal.”
A novemberi vilniusi „keleti partnerségi” csúcstalálkozón így – derült ki a diplomata szavaiból – ma még nem biztos, hogy jelen lesz-e Viktor Janukovics ukrán elnök. Az EU „keleti partnerségi” programjának öt további érintett országa Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország. Az említett uniós diplomata elmondta: nem számítanak arra, hogy Vilniusban ott lesz Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő, a fehérorosz külügyminiszter pedig jelenleg szerepel az EU által beutazási tilalommal sújtott minszki vezetők listáján.
