A sintoista szentélyt a XIX. század vége és 1945 között elesett japán hősi halottak emlékére emelték, később azonban titokban oda „temették” egyes, 1948-ban halálra ítélt és kivégzett japán háborús bűnösök „lelkét” is. Bírálói szerint a szentély Japán ázsiai háborús hódításának, Kína és Korea lerohanásának és megszállásának szimbóluma.
Kim Kju Hjun dél-koreai külügyminiszter-helyettes a találkozón a nagykövetnek kifejtette: nem érti, hogy a japán társadalom miért huny szemet a japán megszállás és gyarmatosítás okozta fájdalom és kár felett, miközben a tisztességet és a bizalmat fontos értéknek tekinti.
Abe idén nem kereste fel a szentélyt, de egy a sintó vallási rituálék során használatos fát adományozott a szentélynek. A tavaszi fesztivál alkalmából azonban a helyet felkereste a kormány második embere, Aszó Taró pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, valamint Furuja Keidzsi, az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyéért felelős miniszter, Sindó Jositaka belügy-, távközlési és vidékfejlesztési miniszter, valamint Kato Kacunobu kabinetfőtitkár-helyettes is.
A nacionalistának tartott Abe legutóbb tavaly októberben járt a Jaszukuni-szentélyben, igaz, akkor még ellenzéki vezetőként.
