A Szerb Radikális Párt (SRS) aktivistái Belgrádban, Újvidéken és Kosovska Mitrovicában osztogatták Ivica Dacic miniszterelnök és Aleksandar Vucic miniszterelnök-helyettes telefonszámait, arra biztatva a polgárokat, hogy fejezzék ki elégedetlenségüket a brüsszeli megállapodás miatt.
A koszovói vezetőkkel Dacic és Vucic tárgyalt Brüsszelben az EU közvetítésével a belgrádi–pristinai viszony rendezéséről, különös tekintettel a szerbek lakta Észak-Koszovó ellentmondásos helyzetére. A szerbiai ellenzék szerint a tizedik tárgyalási forduló után, pénteken parafált megállapodással a belgrádi vezetők elárulták a nemzeti érdekeket és a koszovói szerbeket. A megállapodást a koszovói szerbek vezetői is elutasították, mert úgy értelmezik, hogy az észak-koszovói rendőrség és igazságszolgáltatás a koszovói törvényes keretek között működik majd, és semmi kapcsolata sem lesz a szerb intézményekkel, márpedig szerintük ez Szerbia „kivonulását” jelenti Koszovóból.
Aleksandar Vucic közölte, hogy másodpercenként érkeznek hozzá telefonon halálos fenyegetések a brüsszeli megállapodás aláírása miatt. A politikusnak küldött SMS-ekben nemcsak őt, hanem családtagjait is halállal fenyegetik. Az egyik üzenet például úgy szól, hogy amiért elárulta Koszovót, ugyanúgy jár majd, mint Zoran Dindic néhai miniszterelnök, akit 2003 márciusában öltek meg Belgrádban.
A fenyegetésekre reagálva Aleksandar Vucic leszögezte: nem igaz, hogy a szerb tárgyalóküldöttség elárulta Koszovót és az ott élő szerbeket. A belgrádi tárgyalóküldöttség küzdött a tárgyalások folyamán, minden tőle telhetőt megtett, hogy megvédje a szerb népet Koszovóban – mondta. Hasonló szellemben nyilatkozott Tomislav Nikolic szerb államfő és Ivica Dacic is. Több szerbiai párt elítélte a szerb radikálisok kampányát, és hatósági intézkedéseket követelt a fenyegetőzők ellen.
Mint arról korábban beszámoltunk az észak-koszovói szerb vezetők elutasították Belgrád és Pristina megállapodását, a koszovói intézmények létrejöttét az általuk lakott térségben, és hétfőre tiltakozó gyűlést hívtak össze, amelyen döntést hoznak az észak-koszovói parlament megalakításáról.
Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök hosszú hónapokon át folytatott, összesen tíz tárgyalási forduló után tudott megegyezni Brüsszelben a kapcsolatok rendezéséről, aminek egyik akadálya éppen az észak-koszovói kusza helyzet volt, jelesül az, hogy a Belgrád anyagi és politikai támogatását élvező térség gyakorlatilag nem tartozott Pristina fennhatósága alá. Mind belgrádi, mind pristinai kormánykörökben – illetve Brüsszelben is – méltatták és történelminek nevezték a megállapodást, de rögtön értelmezési viták támadtak körülötte.
