Az ügyészség ugyancsak harmincnapos előzetes letartóztatást kért Budimir tanácsadójára, Petar Barisicre, illetve a boszniai szövetségi parlament egyik bizottsági elnökére, Hidajet Halilovicra is. Az ügyészek azzal indokolták kérelmüket, hogy a gyanúsítottak közül többen kettős állampolgársággal rendelkeznek, ezért szabadlábra helyezésük esetén elhagyhatják az országot.
Budimirt szarajevói irodájából vezették el pénteken a rendőrök, akik átkutatták az elnöki hivatal több más helyiségét is, s házkutatást tartottak a föderáció kormányának Mostarban található központjában. Az államügyészség megerősítette, hogy az elnököt és 19 másik tisztségviselőt őrizetbe vettek egy korrupcióellenes vizsgálat keretében. A boszniai központi rendőrségi hivatal közleménye szerint a bosznia-hercegovinai törvényszék és ügyészség utasítására többtucatnyi gyanúsított ellen indult eljárás korrupció, hivatali visszaélés, illegális kábítószer-kereskedelem és szervezett bűnözés gyanúja miatt.
Ami Budimirt illeti, őt több tízezer eurónyi kenőpénz elfogadásával gyanúsítják, lapértesülések szerint foglyoknak való megkegyelmezésekkel összefüggésben.
A Hina horvát állami hírügynökség szombati híradásában tudni vélte, hogy az elnök több mint száz kegyelmi kérvényt írt alá, olyan embereket részesítve teljes kegyelemben vagy büntetésük jelentős enyhítésében, akik súlyos bűncselekmények miatt ültek börtönben. Állítólag 2011 májusától 2012 decemberéig összesen 440 kegyelmi kérvényt terjesztettek a horvát nemzetiségű elnök elé, aki 116 esetben hatalmával élve kegyelmet adott. Állítólag minden egyes „megbocsátásnak” szabott tarifája volt, így Budimir busás jövedelemre tett szert.
A Budimir vezette Horvát Jogpárt (HSP) közleményben tiltakozott az elnök őrizetbe vétele ellen, azt állítva, hogy Budimirt valójában azért akarják büntetőjogilag felelősségre vonni, mert nem volt hajlandó ellenjegyezni a szövetségi kormány átalakítását előirányzó törvényt.
Bosznia-Hercegovina a háborút lezáró daytoni békemegállapodás 1995-ös aláírása óta két, nagyfokú önállóságot élvező régióból áll: a bosnyák–horvát föderációból és a kisebb területet felölelő Szerb Köztársaságból.
