Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Aki megadta a telefonszámát, SMS-ben is kapott értesítést arról, hogy sikerült-e a felvételije és hová vették fel. Akinek nem sikerült, a pótfelvételi időszakban még jelentkezhet államilag támogatott és önköltséges helyekre.
Fontos kiemelni, hogy
egy jelentkező csak egy helyre nyerhetett felvételt, oda, ahol az e-felvételiben az általa rögzített sorrend alapján elsőként eléri az intézmény által meghatározott bejutási küszöböt jelentő pontszámot.
A Budapesti Corvinus Egyetemen a legtöbb pont a bejutáshoz a nemzetközi gazdálkodás szakra kellett (478), ezt követte a nemzetközi tanulmányok (455) és a gazdálkodás- és menedzsmentképzés (443).
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében 394 pont volt a határ a mechatronikai mérnök szakra, ezt követték a mérnökinformatikus (355), illetve a gépészmérnöki (340) szakok.
A Corvinus térítésmentes alapképzéseire 433 pont alatt, az önköltséges helyeire 400 pont alatt nem lehetett bekerülni.
A legmagasabb ponthatár az országban idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogász szakán volt, ahova 479 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni.
Az ELTE esetében más szakokon is az országos átlag felett alakultak a ponthatárok, a pszichológia esetében ez 457, a nemzetközi tanulmányok képzésen pedig 439 volt.
A jogászképzés tekintetében az idei évben a korábbiakhoz hasonlóan több egyetemen is 400 pont felett alakultak a ponthatárok. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 469, a Szegedi Tudományegyetemen 438, a Pécsi Tudományegyetemen legalább 417 pont kellett a jogász szakra való bejutáshoz.
Az orvosi képzésre való bejutás sem vált egyszerűbbé idén a tavalyi évhez képest.
A Semmelweis Egyetemen 427 pont kellett a bejutáshoz, ami hárommal több, mint tavaly. A Pécsi Tudományegyetemen is emelkedett a ponthatár, a korábbi 393-ról 397-re, míg a Szegedi Tudományegyetemen a tavalyi 412-höz képest idén már 414 pont kellett a bejutáshoz.
Rekord a jelentkezésekben
Az ELTE-n minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 12 583 új felvett hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait. Alapszakra 7823, felsőoktatási szakképzésre 91, mesterszakra 3209, osztatlan szakra 1460 főt vettek fel. A felvettek közül 10 054-en nappali, 2421-en levelező és 108-an esti munkarendben fogják megkezdeni tanulmányaikat.
A BME az emelkedő ponthatárok mellett is több jelentkezőt vett fel idén, a szakok többségén a felvettek átlagos pontszáma is magasabb, mint egy évvel korábban. Az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkezőt vett fel a BME, mint tavaly, a műszaki jellegű képzésekre felvettek létszáma pedig több mint 10 százalékkal nőtt.
Az átlagpontszám a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 fölötti átlag sem.
A mesterképzési szakokon a – pótfelvételi nélküli – felvételi létszám ugyancsak emelkedett az előző évhez képest, a növekedés forrása pedig a műszaki, informatikai és természettudományi képzésre felvettek számának alakulása volt.
Hogyan számítják a pontokat?
A megszerezhető maximális ötszáz pontból kétszáz pont érhető el a választott érettségi tárgyakból, valamint kétszáz pont érhető el a tanulmányi eredményekből.
Ez utóbbi kétszáz pontból száz pont a többi érettségi tárgy eredményéből, a másik száz pont pedig a tizenegyedikes és tizenkettedikes osztályzatok eredményéből jön ki, ezekben tehát nincs változás az utóbbi évekhez képest.
Szintén a tavalyi évhez hasonlóan száz pontról az intézmények saját maguk döntöttek, ebben szabad kezet kaptak.
Milyen szakokra jelentkeztek a diákok?
A felsőoktatásba jelentkezők 68 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 2 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.
A legtöbben (25 606 fő) a gazdaságtudományok képzési területre jelentkeztek, de nőtt a műszaki és informatika (24 613 fő), valamint a pedagógusképzés (21 105 fő) iránt érdeklődők aránya, illetve száma is.
Emellett az adatok szerint egyre több a jelentkező a hátrányos helyzetű térségekből, és sokan folytatnák tanulmányaikat a szakképzés után a felsőoktatásban, az ő arányuk 2022 óta 57 százalékkal nőtt.
Ponthatárok 2025
