68-31 – ezt a két számot ünneplik csütörtök óta azok, akik hisznek a szigorúbb fegyvertörvényekben Amerikában. Ez volt ugyanis az igen-nem voksok aránya a szenátusi szavazásnál, mely eldöntötte, hogy a felsőház meg fogja vitatni a háttérellenőrzések kiterjesztését és az illegális fegyverárusítást javasló törvényt. A szigorításpártiak történelmi győzelemről beszélnek, hiszen az 1994-es támadófegyver-tilalom óta nem került ilyen jellegű tervezet a törvényhozók elé. A rendelkezés mellé ráadásul tizenhat republikánus szenátor is beállt, úgy tűnik, hogy a józan korlátozások elfogadása immár nem csak a demokraták szívügye.
„Tudtam, hogy ezt muszáj megtennem”
A győzelemhez nem kevés követ kellett megmozgatni: Barack Obama elnök a hét elején minden választópolgárt felszólított, gyakoroljon nyomást szenátorára az igen szavazat érdekében, kétpárti tárgyalások folytak a szigorítás módjáról, demonstrálók pedig temetői díszletbe burkolták a Capitolium egyik gyepét, fakeresztekkel adózva annak a több mint háromezer amerikainak, akik a newtowni mészárlás óta fegyveres erőszak áldozatává váltak. A törvény előrelépéséért azonban a meggyilkoltak családjai tettek a legtöbbet. „Megdöbbentő munkát végeztek, az ember két lépést sem tehetett a folyosókon, és máris áldozatok családjába botlott – magyarázta Christopher S. Murphy demokrata szenátor. – Természetesen igencsak nehéz nekik nemet mondani.” Az elhatározás kőkemény politikai aktivistákat faragott a gyászoló rokonokból. „Nehezen tudok elaludni, nehezemre esik folytatni az életem. De tudom, hogy ezt most muszáj megtennem” – nyilatkozta Mark Bardem, akinek a fia, Daniel veszett oda a newtowni ámokfutás során.
Kérészéletű győzelem?
A győzelem azonban rövid életű lehet. A csütörtöki szavazást nem hiába hívják „ügyrendinek”, a szenátorok csupán arról döntöttek, hogy a kérdést a ház megvitathatja – ez még korántsem jelenti azt, hogy a javaslat zöld utat kapott Obama asztaláig. Újabb hatvan szavazatra lesz szükség, hogy a javaslat átugorja az ellenfelek obstrukciós kísérleteit, és eljusson a döntési szakaszig. Itt már egyszerű többség is elég a végső győzelemhez, ami akár reményre is okot adhatna, hiszen a demokraták a száz helyből ötvenötöt birtokolnak. Korántsem biztos azonban, hogy a többségi párt konzervatív vidékekről érkező szenátorai igent fognak mondani – különösen, hogy 2014-ben újraválasztás elé néznek. Egy alaszkai és egy arkansasi demokrata már csütörtökön is a nem opciót választotta, de több republikánus is jelezte, csütörtöki igenjük ellenére továbbra sem értenek egyet a fegyvertartás szigorításával.
Folytatja offenzíváját a fegyverlobbi és fő szerve, az NRA is. A befolyásos csoport jelezte, árgus szemekkel figyelik, melyik politikus hogyan szavaz – a pontszámokat pedig később – szokásuk szerint – fel fogják használni a választási kampány idején. „Helyesebb lenne, ha a kongresszus a 100 millió törvénytisztelő fegyvertartó helyett a mentális betegek helyes ellátására, az erőszakos bűnözők üldözésére és az iskolák biztonságosabbá tételére koncentrálna” – fogalmazott Chris Cox, az NRA törvényhozásért felelős igazgatója kongresszusi tagokhoz írt levelében múlt héten.
Van értelme az egésznek?
A felek tehát egymásnak feszülnek, egyik oldalon biztonságosabb Amerikáról, a másik oldalon pedig a szabadságjogokról és a második alkotmány-kiegészítés védelméről hallhatunk magasztos szózatokat. A The Washington Post elemzése szerint azonban érdemes lenne a törvény valódi hatásáról is vitatkozni. A fővárosi lap egy statisztikát idéz, mely szerint a bűnözők 80 százaléka barátoktól vagy a feketepiacról szerezte be a fegyverét – ezek azok a területek, melyekre a javasolt rendelkezés hatalma nem terjed ki. „A legtöbb, bűnügyhöz vezető tranzakciót az új törvény sem szűrné ki. Előrelépésről beszélhetünk, de inkább csak egy aprócska lépésről” – fogalmaz Philip Cook, a Duke University kriminológusa. „A kérdés most az, hogy jobb-e ez a felvizezett, kompromisszumoktól hemzsegő, potenciálisan hatástalan megoldás a semminél” – fogalmaz a Post.
The Washington Post (washingtonpost.com), The New York Times (nytimes.com), Fox News (foxnews.com)
