Kérészéletű lehet a történelmi győzelem

Történelmi győzelmet arattak a szigorúbb fegyverszabályozás pártolói az amerikai szenátusban – a harc java azonban még csak most jön.

Kovács N. László
2013. 04. 12. 18:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

68-31 – ezt a két számot ünneplik csütörtök óta azok, akik hisznek a szigorúbb fegyvertörvényekben Amerikában. Ez volt ugyanis az igen-nem voksok aránya a szenátusi szavazásnál, mely eldöntötte, hogy a felsőház meg fogja vitatni a háttérellenőrzések kiterjesztését és az illegális fegyverárusítást javasló törvényt. A szigorításpártiak történelmi győzelemről beszélnek, hiszen az 1994-es támadófegyver-tilalom óta nem került ilyen jellegű tervezet a törvényhozók elé. A rendelkezés mellé ráadásul tizenhat republikánus szenátor is beállt, úgy tűnik, hogy a józan korlátozások elfogadása immár nem csak a demokraták szívügye.

„Tudtam, hogy ezt muszáj megtennem”

A győzelemhez nem kevés követ kellett megmozgatni: Barack Obama elnök a hét elején minden választópolgárt felszólított, gyakoroljon nyomást szenátorára az igen szavazat érdekében, kétpárti tárgyalások folytak a szigorítás módjáról, demonstrálók pedig temetői díszletbe burkolták a Capitolium egyik gyepét, fakeresztekkel adózva annak a több mint háromezer amerikainak, akik a newtowni mészárlás óta fegyveres erőszak áldozatává váltak. A törvény előrelépéséért azonban a meggyilkoltak családjai tettek a legtöbbet. „Megdöbbentő munkát végeztek, az ember két lépést sem tehetett a folyosókon, és máris áldozatok családjába botlott – magyarázta Christopher S. Murphy demokrata szenátor. – Természetesen igencsak nehéz nekik nemet mondani.” Az elhatározás kőkemény politikai aktivistákat faragott a gyászoló rokonokból. „Nehezen tudok elaludni, nehezemre esik folytatni az életem. De tudom, hogy ezt most muszáj megtennem” – nyilatkozta Mark Bardem, akinek a fia, Daniel veszett oda a newtowni ámokfutás során.

Kérészéletű győzelem?

A győzelem azonban rövid életű lehet. A csütörtöki szavazást nem hiába hívják „ügyrendinek”, a szenátorok csupán arról döntöttek, hogy a kérdést a ház megvitathatja – ez még korántsem jelenti azt, hogy a javaslat zöld utat kapott Obama asztaláig. Újabb hatvan szavazatra lesz szükség, hogy a javaslat átugorja az ellenfelek obstrukciós kísérleteit, és eljusson a döntési szakaszig. Itt már egyszerű többség is elég a végső győzelemhez, ami akár reményre is okot adhatna, hiszen a demokraták a száz helyből ötvenötöt birtokolnak. Korántsem biztos azonban, hogy a többségi párt konzervatív vidékekről érkező szenátorai igent fognak mondani – különösen, hogy 2014-ben újraválasztás elé néznek. Egy alaszkai és egy arkansasi demokrata már csütörtökön is a nem opciót választotta, de több republikánus is jelezte, csütörtöki igenjük ellenére továbbra sem értenek egyet a fegyvertartás szigorításával.

Folytatja offenzíváját a fegyverlobbi és fő szerve, az NRA is. A befolyásos csoport jelezte, árgus szemekkel figyelik, melyik politikus hogyan szavaz – a pontszámokat pedig később – szokásuk szerint – fel fogják használni a választási kampány idején. „Helyesebb lenne, ha a kongresszus a 100 millió törvénytisztelő fegyvertartó helyett a mentális betegek helyes ellátására, az erőszakos bűnözők üldözésére és az iskolák biztonságosabbá tételére koncentrálna” – fogalmazott Chris Cox, az NRA törvényhozásért felelős igazgatója kongresszusi tagokhoz írt levelében múlt héten.

Van értelme az egésznek?

A felek tehát egymásnak feszülnek, egyik oldalon biztonságosabb Amerikáról, a másik oldalon pedig a szabadságjogokról és a második alkotmány-kiegészítés védelméről hallhatunk magasztos szózatokat. A The Washington Post elemzése szerint azonban érdemes lenne a törvény valódi hatásáról is vitatkozni. A fővárosi lap egy statisztikát idéz, mely szerint a bűnözők 80 százaléka barátoktól vagy a feketepiacról szerezte be a fegyverét – ezek azok a területek, melyekre a javasolt rendelkezés hatalma nem terjed ki. „A legtöbb, bűnügyhöz vezető tranzakciót az új törvény sem szűrné ki. Előrelépésről beszélhetünk, de inkább csak egy aprócska lépésről” – fogalmaz Philip Cook, a Duke University kriminológusa. „A kérdés most az, hogy jobb-e ez a felvizezett, kompromisszumoktól hemzsegő, potenciálisan hatástalan megoldás a semminél” – fogalmaz a Post.

The Washington Post (washingtonpost.com), The New York Times (nytimes.com), Fox News (foxnews.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.