Magyar módszer: „A szag vagy ott van, vagy nincs”

Emberekről vett szagminták rendőrkutyák segítségével történő azonosítását használják fel bizonyítékként Franciaországban a Baszk Haza és Szabadság tagjainak perében.

WL
2013. 04. 09. 16:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A két férfit és egy nőt azzal vádolják, hogy meggyilkoltak két spanyol csendőrt 2007-ben a délnyugat-franciaországi Capbretonban. A párizsi bíróságon folyó tárgyaláson Olivier Bregeras, a francia rendőrség műszaki-tudományos osztálya szagazonosító részlegének egyik vezetője hétfőn kijelentette: a szagazonosító kutyák segítségével 100 százalékosan azonosítható a szagnyom. „A szag vagy ott van, vagy nincs” – szögezte le.
A kriminalisztikai odorológia még kevéssé ismert módszer, sok bíró sem ismeri. Franciaország Magyarországtól vette át, és 2003 óta használja.

A módszer lényege, hogy (Magyarországról származó) szövetek segítségével bármilyen nyomhordozó felületről emberi szagmintát vesznek, jelen esetben annak a kávéháznak a székeiről, ahol a gyilkosságot elkövették. A szagmintákat steril konzerv-üvegekben konzerválják egészen a gyanúsított előállításáig, majd két rendőrkutyával külön-külön kétszer szagazonosítást végeztetnek.

A 2007. decemberi capbretoni gyilkosság esetében a Dunak, Rexy, Yolan és Cartmen nevű rendőrkutyák azonosítottak két férfi és egy nő, Mikel Kabikoitz Carrera Sarobe, Asier Bengoa López de Armentia és Saioa Sánchez Itúrregui szagnyomát a gyilkosság helyszínén.

A franciaországi felderítő küldetésben lévő két spanyol csendőrt, a 24 éves Raúl Centeno Bayont és a 23 éves Fernando Trapero Blázquezt szolgálati kocsijában lőtte agyon az ETA háromtagú kommandója 2007. december 1-jén, amikor a csendőrök egy capbretoni kávéházból távoztak. Az elkövetők közül kettőt röviddel a gyilkosság után előállítottak. Sánchez Itúrreguit egy szemtanú azonosította, a két férfit azonban senki sem ismerte fel, és sem ujjlenyomatok, sem DNS-minták nem alapján nem lehetett őket azonosítani.

A kriminalisztikai odorológia így központi szerepet játszik a nyomozás eredményeiben, bár az egyik gyanúsított ügyvédje, Jean-Francois Blanco szerint a szagmintát semmiképpen sem lehet büntetőjogi bizonyítékként felhasználni. A módszert Magyarországon kívül a német, a belga, a lengyel, a szlovák és a dél-afrikai rendőrség is alkalmazza – emlékeztetett a tárgyaláson Olivier Bregeras.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.