A NATO-országok külügyminisztereinek egynapos tanácskozása keretében külön megbeszélésre került sor Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia irányítójával. Mint Martonyi elmondta, a találkozón hangsúlyozták a kölcsönös bizalom szükségességét, és méltatták az együttműködés területeit.
A magyar miniszter értékelése szerint maga Lavrov is gyakorlatias szemléletről tett tanúbizonyságot, kiemelte a NATO–orosz együttműködés hasznosságát Afganisztánnal, illetve Iránnal kapcsolatban, továbbá a számítógépes biztonság, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén.
Szíriát illetően – folytatta tájékoztatóját Martonyi – nem annyira a célról, mint inkább az odavezető útról eltér egymástól a NATO és Oroszország álláspontja.
Abban egyetértés van – közölte –, hogy a politikai megoldás keresése során a genfi kommüniké tartalmához kellene visszatérni. Ezzel arra a dokumentumra utalt, amelyet tavaly június 30-án Genfben fogadtak el a nemzetközi hatalmak a szíriai nemzeti egységkormány felállítását célzó béketervről, és amelyben nyitva hagyták azt a kérdést, hogy játszhat-e bármiféle szerepet Bassár el-Aszad szíriai elnök a politikai átmenet folyamatában.
Míg azonban most Lavrov a rendszerellenes erők által elkövetett atrocitásokat emeli ki, és a fundamentalista erőkre hívja fel a figyelmet, addig a NATO-tagállamok azt mondják, hogy Aszad semmi esetre sem maradhat hatalmon – vázolta az eltérő nézeteket Martonyi János.
A magyar külügyminiszter elmondta, hogy Szíriáról nem csak Lavrovval, hanem saját körben is tárgyaltak a NATO-külügyminiszterek, és többen úgy vélekedtek: indokolt lenne, hogy legalább a humanitárius helyzet enyhítése érdekében szülessen határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hiszen az emberi szenvedések mértéke egyre tarthatatlanabb.
A NATO-nak most nincs szerepe Szíriában, a katonai beavatkozás nem oldaná meg a helyzetet – szögezte le Martonyi János, ismertetve az atlanti szövetség tagországainak közös álláspontját. Mint megjegyezte, a NATO számára esetlegesen is csak a politikai megoldás után nyílhatna szerep Szíriában.
Szóba került a NATO-külügyminiszterek tanácskozásán a múlt pénteken EU-közreműködéssel létrejött szerb-koszovói megállapodás is – közölte Martonyi. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás értelmében még hosszú szerep vár a NATO vezette KFOR haderőre, hiszen a szerbek lakta Észak-Koszovóban a koszovói biztonsági erők kizárólag akkor ténykedhetnek majd, ha azt – a szerb önigazgatási szervek beleegyezése mellett – a KFOR jóváhagyja.
