Miközben az elmúlt hetekben élénk találgatások indultak meg azzal kapcsolatban, hogy milyen eljárásokat indíthatnak vagy milyen szankciókat alkalmazhatnak Magyarországgal szemben az uniós intézmények, addig az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének javaslattevői viszonylagos csendben készítették el a monitoringeljárás elindítását tartalmazó javaslatukat.
A tervezet megszületéséről és tartalmáról kedden a Magyar Nemzet számolt be elsőként, majd azt is megírta, hogy az ET szakbizottsága keddi ülésén egy nappal elhalasztották a határozati javaslatról szóló döntést. Az eljárás részleteit ismerő forrásunk ma délután arról tájékoztatott, hogy – felrúgva az eddig megszokott jogi eljárás kereteit – a strasbourgi testület ma végül dűlőre jutott a „magyar ügyben”, és – a lap előzetes információinak megfelelően – azt javasolták, hogy induljon monitoringeljárás hazánkkal kapcsolatban. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a balliberális többségű testületben mindössze egy szavazattal ment át a megfigyelési eljárásról szóló javaslat. A végső szót a parlamenti közgyűlés mondja majd ki, körülbelül akkor, amikor az Európai Bizottság, az Európai Parlament és – az ET égisze alatt működő – Velencei Bizottság is elkészül a magyar alkotmányos helyzetet, illetve a negyedik alkotmánymódosítást elemző saját jelentéseivel. Egy kormányközeli szereplő korábban azt mondta a lap munkatársának, hogy e tények ismeretében az Orbán-kormány felkészült arra, hogy a tavasz végén, nyár elején újabb összehangolt támadás indulhat hazánk ellen.
A Magyar Nemzet csütörtöki számában arról is olvashatnak, hogy nemcsak az uniós testületek balliberális vezetői, hanem az MSZP is abban érdekelt, hogy Magyarországot újra pellengérre állítsák.
Szilágyi Richárd
FIDESZ A baloldal ma is megtett mindent annak érdekében, hogy aljas politikai nyomás alá helyezzék Magyarországot – így reagált Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője a javaslatra. Zsigó Róbert szerint ez teljesen megalapozatlan, mivel Magyarország ma Európa egyik legjobban teljesítő országa. Hozzátette: a jelentéstevő cseh képviselő is lemondott posztjáról, mivel nem tartotta teljesen megalapozottnak az indítványt. „A baloldal ma ismét bebizonyította, hogy semmi sem drága nekik, mindig és mindenkor inkább a külföld érdekeit képviseli, mint a magyar emberekét” – jelentette ki a politikus, hozzátéve: úgy tűnik számára, mintha néhány baloldali politikusnak személyes érdeke fűződne ahhoz, hogy Magyarországot lejárassa külföldön. Hangsúlyozta: Magyarországon jogállam és demokrácia van, szemben a Gyurcsány–Bajnai-korszakkal, amikor az akkori baloldaliak még az alvilággal is képesek voltak szövetkezni, hogy a választásokat manipulálják. Zsigó Róbert kérdésre válaszolva közölte: az esetleges eljárás részletei még nem ismernek, de ha a tények alapján dönt a közgyűlés, akkor a vizsgálat el sem indul.
KÜLÜGY Az Európa Tanács monitoring bizottsága 21:20 arányban úgy döntött, hogy a szervezet parlamenti közgyűlése júniusi plenáris ülésén vegye napirendre a Magyarországgal szembeni monitoring eljárás megindítását, azonban a döntéshozatal körülményei súlyos eljárási, módszertani és tartalmi kérdéseket vetnek fel – közölte a Külügyminisztérium szerdán. Az eddig követett gyakorlattal szemben a bizottság ülésén a véleménytervezetet csak az egyik raportőr képviselte, mert a másik jelentéstevő, Jana Fischerová a tervezet egyoldalú és kiegyensúlyozatlan megállapításai miatt lemondott. Ezen túlmenően a szavazást a jelentéstervezet részfejezeteinek csütörtöki vitája előtt tartották meg, ami nem felel meg a bizottság eddig követett gyakorlatának, és így beárnyékolhatja a rá eddig jellemző átlátható munkamódszert – írták a közleményben. Kifogásolták azt is, hogy a jelentéstervezet nem várta be az ET Velencei Bizottságával és az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció eredményét, és nem veszi figyelembe, hogy az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő jogszabályokat az Országgyűlés jelenleg is tárgyalja. E kételyek miatt az ülés előtt Martonyi János külügyminiszter a parlamenti közgyűlés elnökéhez, Jean-Claude Mignonhoz, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig a monitoring bizottság elnökéhez, Andreas Herkelhez fordult, levélben kérve a döntés elhalasztását. A kormány nevében mindkét tárcavezető kifejezte készségét a további nyitott, konstruktív párbeszédre. (MTI)
