Míg az Európai Unió örül, Koszovóban tüntettek

Mintegy tízezer szerb tüntetett Kosovska Mitrovicában az Európai Unió közvetítésével tető alá hozott szerb–koszovói megállapodás ellen.

„Koszovó Szerbia szíve”, „Nem Pristinára, nem a brüsszeli megállapodásra”, „Nem adjuk meg magunkat!” – hirdették a szerb nemzeti zászlót lengető tiltakozók tábláira írt szlogenek. A tüntetők hazaárulónak nevezték Ivica Dačić szerb miniszterelnököt, aki kézjegyével ellátta pénteken a Belgrád és Pristina viszonyát, illetve a szerbek lakta Észak-Koszovó jogi helyzetét rendező brüsszeli egyezményt. A tiltakozók követelték, hogy helyezzék hatályon kívül a szerződést, és népszavazáson kérdezzék meg az embereket Szerbiában arról, hogy elfogadják-e a megállapodást. Világossá tették, hogy az észak-koszovóiak nem fogják engedni a brüsszeli egyezmény végrehajtását, mivel az „a hamis koszovói állam uralmának” elfogadását jelentené.

A demonstráció résztvevői közölték: „itt az idő létrehozni az észak-koszovói autonóm tartomány parlamentjét”. Krstimir Pantić, a szerb kormány koszovói irodájának igazgatóhelyettese azt mondta, hogy három út áll az észak-koszovói szerbek előtt: „az egyik út Pristina irányába mutat, a másik Belgrád felé, a harmadik út pedig a szerb települések parlamentjének megalakítása. A harmadik út a bizonytalanságba vezet, kockázatos, mégis ez az egyetlen lehetőség”.

A kora délutáni tüntetés idejére Kosovska Mitrovicában bezártak a boltok, az éttermek és a kávézók.

Belgrád belvárosában is több mint kétezren tiltakoztak a szerb–koszovói megállapodás ellen. A szerb vezetők lemondását és a szerződés semmissé nyilvánítását követelték.

A szerbiai ortodox egyház ugyancsak elítélte az egyezményt. Irinej pátriárka szerint „Szerbia megadta magát”, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. Az egyházfő arra biztatta a koszovói szerbeket, hogy „ne ismerjenek el semmiféle rájuk kényszerített, igazságtalan rendelkezést, és Koszovót mindörökké tekintsék a hazájuknak”.

Az albán többségű Koszovóban 120 ezer szerb él, közülük 40 ezren az északi, Szerbiával határos területeken. Belgrádhoz hasonlóan az észak-koszovói szerbek sem ismerték el soha Pristina 2008-as függetlenné válását, és Koszovót továbbra is a szerb nemzet és vallás bölcsőjének tekintik.

A brüsszeli egyezmény szövegét még nem hozták nyilvánosságra, de a kiszivárgott hírek szerint a szerződés értelmében Észak-Koszovó saját rendőrséggel és igazságszolgáltatással rendelkezne majd pristinai fennhatóság alatt.