Mindennapos a nők elektrosokkolása

Mindennapos az elektrosokk, az ágyhoz kötözés, az éhségsztrájkolók kényszeretetése a kínai munkatáborokban.

NT
2013. 04. 09. 13:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A táborok kegyetlen világát a Lens magazin többoldalas írásában mutatja be, mégpedig az északkeleti Liaoning tartomány egyik ilyen – női rabok számára kialakított – létesítményének korábbi hivatalnokait, volt és jelenlegi lakóit, valamint tartományi ügyészeket idézve. Az újság finomítás nélkül számol be a munka általi „átnevelés” során tapasztalható körülményekről, részletezve az engedetlennek tartott bentlakók erőszakos megregulázásának módszereit is.

A cikk szerint a nők ágyhoz vagy rácsokhoz bilincselése mindennapos gyakorlat, ezzel gyakran hetekig büntetik őket. Súlyosabb esetben kezüket összekötözve a plafonról lógatják őket vagy végtagjaiknál fogva láncolják őket az ágyhoz, asztalhoz, szekrényhez úgy, hogy testük a levegőben lóg. Gyakran alkalmaznak bilincset az éhségsztrájkolók lefogására, a szájukat pedig a nőgyógyászati vizsgálatoknál alkalmazott eszközökkel nyitják ki, és gyakran órákon keresztül hagyják kitámasztva. Az őrök kontroll nélkül alkalmazzák az elektrosokkot is, számos esetben idegi sérülést, testi torzulást okozva.

Bár a hatályos jogszabályok mindössze 6 órát engedélyeznek, a bentlakóknak gyakran 12-14 órát is dolgozniuk kell egy nap, és ha ezt megtagadják, verésre vagy az említett büntetések egyikére számíthatnak. A munka leggyakrabban mezőgazdasági, ruhagyári vagy más termelőipari robotot jelent, de a korábbi lakók elmondása szerint az is előfordult, hogy útépítésre irányították őket. A nőknek akkor is dolgozniuk kellett, ha terhesen érkeztek a táborba vagy ha megbetegedtek. Utóbbi esetben az orvosi ellátásért a betegnek, illetve családjának kellett fizetnie. A táborokban csupán a legalapvetőbb orvosi felszerelés volt, nem engedték táboron kívüli kórházba a rászorulókat sem.

A büntetőlétesítmény egyik volt helyettes vezetője szerint előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer lakosa volt e munkatábornak, akik évente több mint 100 millió jüan (3,7 milliárd forint) bevételt biztosítottak munkájukkal, de ők egyetlen jüant sem kaptak. A magazin képeket is közölt, melyeken az egykori lakók kiütött fogaikat, sebesüléseiket, életre szóló fogyatékosságukat dokumentálják.

A cikket az elmúlt napokban több tízezren olvasták, de hétfő estére lekerült a mikroblogokról, igaz számos hírportálon továbbra is elérhető. A liaoningi hatóságok nem hagyták szó nélkül az írást, azt ígérve, hogy egy különleges csoport objektív módon fogja megvizsgálni a szóban forgó munkatábort, az eredményeket pedig a nyilvánosság elé tárják majd.

Az 1957 óta működő munkatáborok évek óta vita tárgyát képezik a kelet-ázsiai országban. A kínai vezetőség október elején megígérte, hogy átalakítja az emberi jogokat figyelmen kívül hagyó rendszert. Jünnan tartomány vezetése február elején bejelentette az ottani táborok felszámolását, a déli Kuangtung tartomány pedig szintén megtette az első lépéseket az áldatlan helyzet megszüntetésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.