Barack Obama leszögezte: mielőtt az Egyesült Államok Szíria ügyében újragondolná a lehetséges fellépés lehetőségeit, tisztázni kell, hogy milyen módon, mikor és ki vetett be ilyen eszközöket. Közölte: felkérte a Pentagont, dolgozza ki a lehetséges lépéseket arra az esetre, ha Bassár el-Aszad vegyi fegyvert vetett be.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a vegyi fegyverek kérdésétől függetlenül is mélyen elkötelezett amellett, hogy Szíriában sikerüljön elérni a rendezést.
Obama egyébként üdvözölte az Egyesült Államok és Oroszország között a bostoni robbantásos merénylet után létrejött terrorelhárítási együttműködést. Az elnök „nagyon készségesnek” nevezte az orosz közreműködést. Elismerte ugyanakkor, hogy a két ország biztonsági szervei között még mindig él a sok évtizede kialakult bizalmatlanság.
A március 1-jén életbe lépett automatikus költségvetési megszorítások lelassították az amerikai gazdaságot és munkahelyek elvesztéséhez vezettek – jelentette ki az amerikai elnök. Elmondta, hogy folytatja a párbeszédet a kongresszusi republikánusokkal egy lehetséges deficitcsökkentő megállapodásról. Obama hangsúlyozta, kormányzata előre figyelmeztetett, milyen következményei lehetnek annak, ha nem sikerülne kompromisszumra jutni a kiadások szelektív csökkentésének kérdésében.
Barack Obama elismerte, hogy meglepte a guantánamói rabok éhségsztrájkja. Elmondta azt is: utasította a börtönhatóságokat, hogy vizsgálják felül a fogva tartással kapcsolatos eljárásokat. Obama megismételte azt az álláspontját, hogy nincs szükség a guantánamói fogolytábor fenntartására, az Egyesült Államoknak be kellene zárnia, és hogy a szövetségi polgári bíróságok rendszere alkalmas a megfelelő igazságszolgáltatásra a terrorizmussal vádolt személyek esetében.
