Joachim Gauck szerint ma nagyobb szükség van az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásán őrködő Európa Tanácsra, mint valaha. A megszorítások időszakában egész Európában takarékoskodni kell, de „az emberi jogok terén nem szabad gazdaságosságra törekednünk” – fogalmazott. Kiemelte azt is, hogy nem elég, ha papírra vetik a szabadságjogokat, „azokat a gyakorlatban is garantálni kell”.
Gauck utalt arra, hogy a 47 tagországot tömörítő ET égisze alatt eddig kétszáznál is több nemzetközi egyezmény született, és nyomatékkal leszögezte, hogy ezeket a tagállamoknak be kell építeniük saját nemzeti jogrendszerükbe. Külön kiemelte a viszonylag később csatlakozott kelet-európai tagországok ilyen irányú kötelezettségét az emberkereskedelem és a prostitúcióra kényszerítés elleni küzdelem területén.
A német szövetségi elnök az emberi jogok érvényesüléséért zajló küzdelem egyik fő terepeként a rasszizmus és az intolerancia elleni harcot említette. Elítélte a romák kiközösítését, illetve a szélsőjobbos, neonáci erőszakcselekményeket.
Német sajtóbeszámoló szerint strasbourgi programja során Joachim Gauck külön megbeszélést folytatott Thorbjörn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával, valamint Jean-Claude Mignonnnal, az ET parlamenti közgyűlésének elnökével, és ennek során egyebek közt szóba került „az ukrajnai és a magyarországi helyzet”. A beszámoló erről nem szolgált közelebbi részletekkel.
