Szájer: Még mindig nem tudjuk, mi az EU problémája

Az Európai Parlament néppárti frakciójának elnökhelyettese szerint igazából semmi újdonság nem volt az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén.

TK
2013. 04. 17. 12:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Három éve, immár harmadik alkalommal ugyanazokat a rágalmakat halljuk, és nem jutottunk előbbre, hogy mi a problémája az EU-nak” – mondta újságíróknak a fideszes politikus. Mint fogalmazott, érdeklődéssel várják a legutóbbi magyar alaptörvény-módosításról készülő, várakozásaik szerint kettős mércét nem alkalmazó európai bizottsági vizsgálati eredményt, valamint állnak az EP júniusra ígért jelentése elébe is.

Szájer hangsúlyozta, hogy a vita ezúttal is „pártpolitikai dimenzióban” folyt, s hogy a támadások nem csupán a Fideszre, hanem magára az Európai Néppártra is irányultak. Megjegyezte, hogy a magyarok a néppártiaktól megkapták a szükséges támogatást és bizalmat, a többi párttól azonban nem. Az Európai Néppárt – tette hozzá – egységes mérce alkalmazását akarja az egyes országok megítélésekor.

Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének a vitában elhangzott állításaira visszatérve Szájer József szóvá tett egy ténybeli tévedést: mint mondta, a magyar alkotmánybíróság – Reding kijelentésével ellentétben – nem semmisítette meg az adatvédelmi ombudsman tisztségének megszűnésével kapcsolatos passzust.

Hannes Swoboda szocialista EP-frakcióvezetőről a magyar néppárti politikus azt mondta, hogy „vizet prédikál és bort iszik”, hiszen más országok vonatkozásában nem emelte fel a szavát sem alkotmánybírósági jogkörökkel, sem választási politikai reklámokkal kapcsolatos szabályozási kérdésekben.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető – állapította meg Szájer József – a vitában egyedül maradt a hetes paragrafus felvetésével.

Az EU-ról szóló alapszerződés hetedik cikke arról szól, hogy ha egy tagállamban súlyosan és módszeresen megsértik az uniós alapértékeket, akkor – szigorú eljárási szabályok mellett – az érintett tagállam egyes tagsági jogai felfüggeszthetőek.

Elmar Brok német néppárti, CDU-s EP-képviselő, az EP külügyi bizottságának elnöke az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában elmondta: azután, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedd este találkozott a néppárti EP-frakcióval, neki továbbra is vannak kérdései és aggályai a magyar alkotmánymódosításokat illetően, és most az Európai Bizottságnak kell tisztáznia, hogy az aggodalmak jogosak-e vagy nem.

Ez az európai bizottsági vizsgálat teljesen normális jogi eljárás – hangsúlyozta Brok, megjegyezve, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testülete szintén vizsgálja a magyar alaptörvény-változtatásokat. „Azt szeretnénk megtudni, hogy ezek az európai elvek megsértését jelentik-e” – mondta a német politikus.

Elmar Brok saját néppárti pártcsaládján belül korábban meglehetősen határozottan bírált különböző magyar kormányoldali megnyilvánulásokat. Most az MTI-nek azt mondta: ismeretes, hogy a szociálliberális vezetésű Romániában tavaly óta a magyarországihoz hasonló a helyzet, de azt nem vitatják meg az EP-ben úgy, miként a magyarországi helyzetet.

„Ez védi Orbán Viktort” – fogalmazott Brok, szerinte a magyar miniszterelnök nagyon intelligens politikus, és azért hivatkozik arra, hogy a Magyarországról folytatott vitában nem csupán a Fidesz, hanem egyben az Európai Néppárt elleni támadásról is szó van, mert így a maga számára megfelelőbb kontextusba tudja állítani a kérdést.

Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: az EU megtett minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy lassítsa a magyar jogállamiság és demokrácia lebontásának folyamatát, amely azonban a képviselő szerint „többé-kevésbé véget is ért”. Úgy fogalmazott, hogy a fékek és ellensúlyok módszeres kormányzati lebontása nyomán e tekintetben mára már csak az ombudsman maradt, de neki is hamarosan lejár a mandátuma.

Az EU igazi dilemmája az – vélekedett Göncz –, hogy nincsenek a kezében erősebb eszközök. „Ennek az egész magyar történetnek az egyik kimenetele az lehet, hogy az EU kialakítja ezeket az eszközöket” – mondta, és szerinte az EU „komolyan dolgozik a rendszerszerű megoldáson”. Mint mondta, az a cél, hogy folyamatosan értékeljék a jogállamiságot és a demokráciát az összes tagállamban, és legyen egy testület, „amely jelezhet, ha komoly gondok vannak”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.