„Három éve, immár harmadik alkalommal ugyanazokat a rágalmakat halljuk, és nem jutottunk előbbre, hogy mi a problémája az EU-nak” – mondta újságíróknak a fideszes politikus. Mint fogalmazott, érdeklődéssel várják a legutóbbi magyar alaptörvény-módosításról készülő, várakozásaik szerint kettős mércét nem alkalmazó európai bizottsági vizsgálati eredményt, valamint állnak az EP júniusra ígért jelentése elébe is.
Szájer hangsúlyozta, hogy a vita ezúttal is „pártpolitikai dimenzióban” folyt, s hogy a támadások nem csupán a Fideszre, hanem magára az Európai Néppártra is irányultak. Megjegyezte, hogy a magyarok a néppártiaktól megkapták a szükséges támogatást és bizalmat, a többi párttól azonban nem. Az Európai Néppárt – tette hozzá – egységes mérce alkalmazását akarja az egyes országok megítélésekor.
Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének a vitában elhangzott állításaira visszatérve Szájer József szóvá tett egy ténybeli tévedést: mint mondta, a magyar alkotmánybíróság – Reding kijelentésével ellentétben – nem semmisítette meg az adatvédelmi ombudsman tisztségének megszűnésével kapcsolatos passzust.
Hannes Swoboda szocialista EP-frakcióvezetőről a magyar néppárti politikus azt mondta, hogy „vizet prédikál és bort iszik”, hiszen más országok vonatkozásában nem emelte fel a szavát sem alkotmánybírósági jogkörökkel, sem választási politikai reklámokkal kapcsolatos szabályozási kérdésekben.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető – állapította meg Szájer József – a vitában egyedül maradt a hetes paragrafus felvetésével.
Az EU-ról szóló alapszerződés hetedik cikke arról szól, hogy ha egy tagállamban súlyosan és módszeresen megsértik az uniós alapértékeket, akkor – szigorú eljárási szabályok mellett – az érintett tagállam egyes tagsági jogai felfüggeszthetőek.
Elmar Brok német néppárti, CDU-s EP-képviselő, az EP külügyi bizottságának elnöke az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában elmondta: azután, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedd este találkozott a néppárti EP-frakcióval, neki továbbra is vannak kérdései és aggályai a magyar alkotmánymódosításokat illetően, és most az Európai Bizottságnak kell tisztáznia, hogy az aggodalmak jogosak-e vagy nem.