A szokásosnál sűrűbb aktivitást észleltek Punggje-ri település mellett, az első számú észak-koreai föld alatti atomkísérleti létesítmény déli alagútjánál – írta a Dzsungang-ilbo című dél-koreai lap egy magas rangú szöuli kormányzati tisztségviselőre hivatkozva. Hasonló sürgés-forgást érzékeltek a körzetben februárban, a harmadik észak-koreai kísérleti atomrobbantás előtt.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a személyek és járművek mozgásának megnövekedett intenzitása valóban egy újabb nukleáris kísérlet előkészülete vagy elterelő manőver, amelynek célja, hogy Phenjan fokozza az Egyesült Államokra és Dél-Koreára nehezedő nyomást. Dél-koreai katonai szakértők ezzel egyidejűleg jelezték, északi szomszédjuk megkezdte az előkészületeket arra, hogy elindítson egy közepes hatótávolságú rakétát az ország keleti partjainál egy mozgatható indítóállásról.
Nem fenyeget azonnali katonai konfrontáció az Egyesült Államok és Észak-Korea között – nyugtatta meg vasárnap az ABC televízió nézőit a Fehér Ház egyik vezető stratégiai tanácsadója. Dan Pfeiffer kijelentette: „Láttuk azokat a jelentéseket, amelyek szerint az észak-koreaiak rakétákat mozgatnak, és nem lennénk meglepve, ha kísérletet hajtanának végre. Korábban is csináltak ilyet.”
Pfeiffer „abszolút nyugtalanítónak” nevezte az észak-koreai retorika kiéleződését, de hangsúlyozta, hogy ez sem példátlan magatartásforma a rezsim részéről. Ugyanakkor sürgette, hogy Phenjan hagyjon fel „provokatív tetteivel és háborús retorikájával”, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, és hozza magát olyan helyzetbe, amelyben teljesíteni tudja kinyilatkoztatott célját, a gazdasági növekedést.
John McCain republikánus szenátor, a szövetségi felsőház katonai bizottságának tagja vasárnap a CBS televíziónak nyilatkozva hibáztatta Kínát, amiért az ázsiai nagyhatalom nem vetette be befolyását az észak-koreai retorika lecsitítása érdekében, annak ellenére sem, hogy a válság eszkalációja akár fegyveres konfliktus véletlenszerű kirobbanásához is elvezethet. McCain szerint Peking kudarcot vallott abban, hogy elejét vegye egy lehetséges katasztrófahelyzetnek, pedig nyomást gyakorolhatott volna az észak-koreai gazdaságra.
John Huntsman, az Egyesült Államok volt pekingi nagykövete, korábbi republikánus elnökjelölt-aspiráns vasárnap a CNN-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök példátlan kijelentést tett, amikor arra figyelmeztetett: egyetlen ország számára sem megengedhető, hogy „a régiót, sőt az egész világot káoszba taszítsa önző nyereségvágyból”. Huntsman szerint a beszéd valószínűleg arra utalhat, hogy a kínai vezetők Észak-Korea miatti csalódottsága elérhette a forrpontot.
„Mindenkinél jobban Kínát hibáztatom” – jelentette ki vasárnap az NBC televíziónak Lindsey Graham republikánus szenátor, aki ugyancsak a katonai bizottság tagja. A kínaiak „félnek az újraegyesítéstől. Nem akarnak egy demokratikus Koreát Kína mellett, ezért egy őrült rezsimet támogatnak. Márpedig ők erősebben határozzák meg Észak-Korea sorsát, mint bárki más ezen a bolygón” – jelentette ki a szenátor.
A február 12-ei kísérleti atomrobbantás óta kiéleződött a feszültség a Koreai-félszigeten. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szigorított az Észak-Koreával szemben érvényben lévő szankciókon, mire Phenjan közölte: semmisnek tekinti az 1953-ban Dél-Koreával aláírt, a koreai háborút lezáró fegyvernyugvást. A sztálinista rezsim ezután atomcsapással fenyegette meg az Egyesült Államokat. Az amerikai haderő anyahajókat vezényelt a térségbe, és két B–2-es lopakodó nehézbombázót is bevetett a félsziget térségében Dél-Koreával közösen tartott hadgyakorlaton.