A 71 éves férfit azután vezették ki az őrök, hogy hazugsággal vádolta a srebrenicai mészárlás egyik túlélőjét, akit tanúként idéztek be a perben. Mladic távozása közben is válogatott sértéseket vágott a kivezetését elrendelő Alphons Orie bíróhoz és a különleges védelmet élvező tanúhoz, utóbbinak az anyját is átkozta.
A parancsnok lenézése jeléül gyakran nevezte törököknek a bosnyákokat az 1992–95-ös boszniai háború alatt, ezt tette most a tanúval is.
Mladicot – aki az előző meghallgatáson egészségi okokra hivatkozva nem jelent meg – már nemegyszer utasították rendre, és a per kezdete óta külön kamera figyeli viselkedését a tárgyalás alatt. 2012 júniusában, első beidézése alkalmával például félreérthetetlen mozdulatokat intézett hallgatóságához, a srebrenicai mészárlás áldozatainak özvegyeihez: mutatóujját elhúzta a torka alatt.
A védett, és így csak RM346-osként emlegetett tanú meghallgatásával elkezdődött az eljárásnak azon része, amely Mladic felelősségét vizsgálja a srebrenicai mészárlásban. A boszniai szerb csapatok mintegy nyolcezer muszlim bosnyák férfit és fiút végeztek ki a bosznia-hercegovinai város közelében 1995 júliusában.
A tanú elmondta, hogyan fogták el Mladic emberei, miközben megpróbált elmenekülni Srebrenicából, majd szállították a többiekkel együtt arra a helyre, ahol később a kivégzettek tömegsírját megtalálták. Az RM346-os csak megsebesült a 10 boszniai szerb katona által leadott sortűzben, és magát halottnak tettetve túlélte a mészárlást.
Mladic 2012 májusában kezdődött perében eddig több mint nyolcvan ember hallgattak meg. A 2011. május 26-án Szerbiában elfogott volt parancsnokot népirtással, emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel, valamint háborús bűnökkel vádolják. A vád szerint Mladic etnikai tisztogatásban vett részt, amelynek célja a muszlimok, horvátok, illetve más, nem szerb etnikumú lakosok megsemmisítése volt a boszniai háború alatt. 1992 és 1995 között több mint százezren vesztették életüket, és 2,2 millióan vándoroltak el az egykori jugoszláv köztársaság területéről.
A srebrenicai események felderítése várhatóan több hónapig tart majd. Ezután a vád Mladic Szarajevó ostromában játszott szerepére tér át, amely mintegy tízezer civil életét követelte.
2013 januárban húsz év börtönbüntetést szabott ki Szarajevóban a háborús bűnökben ítélkező boszniai bíróság Bozidar Kuvelja szerb nemzetiségű férfira a srebrenicai öldöklésben való bűnrészességéért.
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek.
A hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, melyet az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz.
