Becslések szerint a Jellasics téren tartott tüntetésre legkevesebb 15 ezer ember gyűlt össze az ország minden tájáról. A zsúfolásig megtelt térre Vukovárról másfél ezer demonstráló különvonattal érkezett, de a szervezők több rendkívüli autóbuszjáratot is indítottak Kelet-Horvátországból és Dalmáciából. A mintegy másfél órás békés demonstráción a tömeg horvát nemzeti lobogókat és egykori csapatzászlókat lengetett, hazafias dalokat énekelt, jelszavakat skandált. A rendezvényre sok veterán egykori egyenruhájában érkezett, a tüntetésen a háborúban elesett fiaikat gyászoló édesanyák, fiatalok, nők is részt vettek.
A felszólalók hangsúlyozták, hogy senkinek sincs kifogása a cirill írásmód ellen, de Vukováron az jelen pillanatban nem egy nép kulturális örökségét, hanem a horvát területek meghódítására irányuló agresszió folytatását jelképezi. A tiltakozók azt követelték a kormánytól és a parlamenttől, hogy egy hónapon belül szülessék jogszabály Vukovár „kegyeleti várossá” nyilvánításáról (vagyis a horvát áldozatok emlékének tiszteletben tartása miatt Vukováron ne kelljen kifüggeszteni a szerb feliratokat). Egyesek a népszámlálási adatok felülvizsgálatát is kérték, arra utalva, hogy a vukovári lakcímmel rendelkező szerbek közül sokan nem a horvátországi városban, hanem Szerbiában élnek életvitelszerűen.
Nem ez volt az első
Horvátországban ez már a második nagyszabású tüntetés volt a vukovári kétnyelvűség bevezetése ellen. Februárban a Duna-parti kisvárosban – a szervezők becslése szerint – mintegy 20 ezer ember demonstrált. A horvát kormány decemberben – a 2011-es népszámlálási adatok közzététele után – bejelentette, hogy a kelet-horvátországi Vukováron és nagyjából húsz másik szlavóniai és dalmáciai településen bevezetik a kétnyelvűséget, vagyis a horvát mellett szerb nyelvű, cirill betűs feliratokat helyeznek el a közterületeken és az állami hivatalokon, intézményeken.
A horvát alkotmány kétnyelvűséget ír elő azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 33 százalékot. Vukováron a népszámlálás hivatalos eredménye szerint közel 28 ezer ember lakik, közülük 57 százalék vallotta magát horvátnak, 35 százalék szerbnek, 1,6 százalék ruszinnak és 1,25 százalék magyarnak. A balközép kormány ragaszkodik a táblák elhelyezéséhez, a jobboldali ellenzék többségében a kétnyelvűség bevezetése ellen tiltakozókat támogatja és moratóriumot szorgalmaz.
