150 ezer amerikai követel jogszerű bánásmódot a guantánamói foglyoknak

A guantánamói fogolytábor lakóit vagy haza kell engedni, vagy jogszerű módon bíróság elé kell állítani.

KG
2013. 05. 04. 9:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A francia hírügynökség szerint az aláírók segélykiáltásként fogalmazták meg követelésüket: „Engedjétek szabadon, küldjétek haza őket, vagy bízzátok őket az igazságszolgáltatásra!”. A kubai területen lévő amerikai támaszponton kialakított fogolytábort tizenegy évvel ezelőtt hozták létre George W. Bush volt elnök utasítására. Ott a rendkívül veszélyesnek nyilvánított terroristákat tartják fogva, mégpedig sokkal szigorúbb szabályok szerint, mint amilyeneket az amerikai fegyházakban alkalmaznak. Az amerikai közvéleményben már korábban is voltak fenntartások a guantánamói táborban alkalmazott drákói szigor jogszerűségével kapcsolatban, de az utóbbi hónapok eseményei növelték a felháborodást.

A támaszponton 166 embert tartanak fogva, többségüket úgy, hogy vádat sem emeltek ellenük. Februárban néhányan éhségsztrájkba léptek, azóta százra emelkedett a számuk. Samuel House, a kubai területen működő amerikai katonai bázis szóvivője egy héttel ezelőtt közölte ezeket a „hivatalos” adatokat, bár egyes jogvédő szervezetek úgy tudják, hogy most már mintegy 130 ember tiltakozik önként vállalt koplalással.

A Pentagon ugyan cáfolja ezt az utóbbi állítást, annyit viszont elismer, hogy jelenleg huszonhárom embert vetettek alá kényszertáplálásnak, hármat pedig kórházban ápolnak. Nemrég a fogolytábor egyik részlegében erőszakba is torkollott az őrök és a foglyok szembenállása: a foglárok gumilövedékekkel fékezték meg a rabokat, akik tiltakoztak az ellen, hogy magánzárkákba helyezzék át őket.


Az egyik rab vallomása szombaton nyilvánosságra került. Az afgán származású fogoly – akit azzal a gyanúval tartanak rács mögött, hogy al-Kaida terrorszervezet „robbantási szakértője” – az egyik bírósági kérvényében megerősíti, hogy az éhségsztrájk azért kezdődött, mert indokolatlanul tüzetes motozásnak vetették alá a táborlakókat, és az őrök tiszteletlenül bántak a koránjaikkal (muszlim szent könyveikkel) a cellák ellenőrzésekor.

„Láttam embereket a halál szélén, akiket kényszertáplálásra hurcoltak el, láttam embereket vért öklendezni, kórházba szállítani, láttam eszméletüket vesztett, tehetetlenné, kimerültté vált személyeket” – olvasható a fogoly által írt kérvényben.

Barack Obama kedden a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján elismerte, hogy meglepte a guantánamói rabok éhségsztrájkja. Elmondta, hogy a börtönhatóságokat a fogva tartással kapcsolatos eljárások felülvizsgálására utasította. Az elnök megismételte álláspontját, hogy nincs szükség a guantánamói fogolytábor fenntartására, és ígéretet tett rá, hogy újabb erőfeszítéseket tesz bezárása érdekében. Újfent hangot adott meggyőződésének, hogy a szövetségi polgári bíróságok rendszere alkalmas a megfelelő igazságszolgáltatásra a terrorizmussal vádolt személyek esetében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.