A „bolond bagázs” tarolhat az angol választásokon

Az egykor „bolond bagázsnak” nevezett UKIP most úgy tűnik, hogy akár száz helyet is elhódíthat a helyhatósági választásokon.

Kovács N. László
2013. 05. 02. 20:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint 2300 önkormányzati helyről döntenek Angliában és Walesben, többségben vidéki körzetekben, melyek nem is olyan rég még a toryk fellegvárának számítottak. A becslések és közvélemény-kutatások jelenleg is a nagyobbik kormánypárt győzelmét jósolják, a konzervatívok helyeit azonban egy „konzervatívabb” párt, a UKIP fenyegeti, mely ugyan a parlamentben egyetlen képviselővel sem rendelkezik, most akár a voksok 22 százalékát is begyűjtheti, és ezzel 100 széket is elnyerhet az önkormányzatokban. A toryk, akik legutóbb 40 százalék körül teljesítettek, most csupán 31-32 százalékra számíthatnak, és jelenlegi 1477 helyükből akár 500-at is elveszíthetnek. Nem csoda, hogy David Cameron drasztikus módszerekhez nyúlt a „bolond bagázs” megfékezésére, ami viszont – már sokadszor – a törékeny kormánykoalíció szétesésével fenyeget.

A harcosan uniószkeptikus UKIP kampánya során központi elemmé tette az uniós népszavazás kérdését – amit David Cameron ugyan megígért, de csak 2018-ra, abban az esetben, ha a toryk nyernek. Farage szerint ez afféle „holnapi túzok” – olyasmi, amit könnyű megígérni, de nem muszáj betartani – a UKIP emelkedő népszerűsége azt mutatja, ezt az emberek is így gondolják. A felméréseket pedig a miniszterelnök is tudja értelmezni – épp ezért legújabb beszédében megígérte, törvényt fog a parlament elé terjeszteni, amely a következő ciklusban kötelezővé tenné az EU-tagságról szóló népszavazás megtartását akkor is, ha nem a konzervatívok nyernek 2015-ben a választásokon.

„Meg kell mutatnunk, hogy komolyan gondoljuk az Európához fűződő viszonyunk újragondolását, és be kell bizonyítanunk, hogy a konzervatív párt az egyetlen, mely igazi választást nyújt az unióval és benne országunk helyével kapcsolatban” – fogalmazott Cameron. A kormánypárt az elmúlt héten egy sor más gesztust is tett a UKIP felé kacsingató szavazóinak: többek közt a segélyek csökkentéséről, a börtönfeltételek szigorításáról és az Emberi jogok európai egyezményének ideiglenes elhagyásáról is szóltak a Downing Streetről érkező tervek.

Farage persze azonnal „mesebeszédnek” nevezte az újabb ígéretet is, hiszen a törvénynek, ha Cameron valóban előterjeszti is, nem sok esélye van az ellenzék ellenállása miatt. Ellenzéknek számít ebben az esetben a toryk koalíciós partnere, a liberális-demokrata párt is. Nick Clegg, a párt elnöke erőteljesen visszautasította az népszavazásról szóló új törvény ötletét. „Már lefektettük, milyen feltételek közt tartjuk meg a voksolást. Újabb törvény ugyanerről teljesen felesleges – maga az ötlet azt mutatja, hogy valaki nagyon eltájolta a prioritásait” – nyilatkozta Clegg, aki „aggasztónak, bár érthetőnek” nevezte a nagyobbik kormánypárt „jobbratolódását”. A liberális demokraták egyébként az előrejelzések szerint csak a toryk, a Munkáspárt és a UKIP mögött, negyedik pártként futnak be a helyhatósági választásokon. A baloldal kevés hangsúlyt fektetett a helyi kampányra, a választást láthatóan nem tartják különösen fontosnak, ám az elemzők szerint a regnáló erők népszerűtlenségének köszönhetően még így is elnyerhetnek bizonyos székeket a konzervatívoktól.

Cameron maga eddig igyekezett egy legyintéssel elintézni az új kihívót: „Bolond bagázs tele klinikai esetekkel és rejtőzködő rasszistákkal” – fogalmazott még 2006-ban. A párt kampányát nem kerülték el a botrányok: egyik jelöltjük a zsidókat okolta a holokausztért, egy másik Hitler mellé montírozta magát egy internetre feltöltött képen, egy harmadikról pedig kiderült, hogy mellékesen férfiprostituáltként dolgozik. Farage túrabusza egy kisvárosban a mozgássérült parkolóban állt meg, a pártvezér pedig kénytelen volt beismerni, hogy gazdasági terveiken még van mit alakítani, miután elemzők rámutattak, hogy költségvetési tervezetük 120 milliárd fontos hiányt tartalmaz.

A botrányok ellenére mégis úgy tűnik, hogy a választás igazi nyertesei ők lesznek. A UKIP szélsőségesnek bélyegzett rétegpártból „harmadik erővé” tudott válni – legalábbis erre a kis időre biztosan. A párt sikerének kulcsa abban keresendő, hogy Cameron az elmúlt öt évben olyan, kifejezetten liberális irányba vezette a torykat – elég csak a melegházasság kérdésére gondolni, melyet a miniszterelnök teljes szívvel támogat –, ami a szavazóbázis egyes részei számára már nem elfogadható. Farage pártja így az „igazi” konzervatív alternatívaként léphet fel: elutasítja az azonos neműek házasságát, drasztikus adócsökkentést, az államgépezet leépítését javasolja, valamint megálljt parancsolna a bevándorlásnak – az EU-t pedig egyenesen „csalásnak” kiáltja ki, mely „napi 50 millió fontot vesz ki a brit adófizetők zsebéből”. Norman Tebbit, Margaret Thatcher egykori minisztere egy blogbejegyzésben úgy fogalmazott, nem csodálja, hogy a konzervatív szavazók inkább a UKIP-ot választják.

(The Telegraph, Telegraph.co.uk, The Daily Mail, Dailymail.co.uk, The Guardian, Guardian.co.uk)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.