Áder János: Nem szabad teret engedni a nácizmusnak

„Soha többé nem szabad engedményt tenni a 20. század embertelen diktatúráit életre hívó aljas eszméknek Európában.”

Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök köszönetet mondott a kiállítás létrehozóinak. Rámutatott, hogy különösen sok lengyel áldozata volt a haláltáboroknak. „Mauthausen neve egyet jelentett az emberek brutális meggyilkolásával. Az embereket nem egyéniségeknek, hanem puszta számoknak tekintették” – emlékeztetett. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a következő nemzedékek is megismerjék a múltat.

Cipi Livni izraeli igazságügy-miniszter kiemelte: a zsidó nép nem tudja, és nem is akarja elfelejteni a holokausztot. „Nem miattunk, hanem az emberiség jövője érdekében” van erre szükség – mondta. Az emlékezés közös felelősség, jelentette ki. A „soha többé” kifejezést gyakorlati tartalommal kell megtölteni, mint a jövő nemzedékek intése a rasszizmus ellen, a gyűlöletet szító vezetők és az olyan vezetők ellen, akik saját népüket gyilkolják – tette hozzá.

A díszvendégek mindegyike egy-egy tárgyat helyezett el egy időkapszulában. Áder János Pilinszky János egy verseskötetét tette bele.

Az emlékhely új állandó kiállítása mintegy negyven ország kutatóinak közreműködésével készült el. Több mint száz korabeli tárgy és dokumentum, valamint túlélőkkel készített videointerjúk segítségével megfoghatóbbá akarják tenni a foglyok szenvedéseit a látogatók számára. Az átalakított kiállítás az eddiginél jobban ráirányítja a figyelmet az altáborokra is, és bemutatja a koncentrációs tábort mint tömeggyilkosságok helyszínét. Átadják a Nevek Termét is, ahol a mauthauseni és a guseni láger minden ismert áldozatának neve olvasható.

Áder János köztársasági elnök megfogalmazása szerint az alaptörvény az államfő munkaköri leírása, amelynek értelmében nem volt mérlegelési lehetősége arról, hogy aláírja-e az alkotmány negyedik módosításáról szóló rendelkezést. Az államfő a Vasárnap Reggel című napilapnak adott interjújában emlékeztetett: az elmúlt 24 évben az Alkotmánybíróság hét alkalommal foglalkozott alkotmánymódosítással, és minden esetben – még akkor is, amikor Sólyom László későbbi köztársasági elnök volt az Ab elnöke – úgy foglalt állást, hogy a legitim módon elfogadott módosítás vizsgálata formailag kizárt, így azt sem az államfő, sem a testület nem vizsgálhatja.