A magyar államfő a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a közös infrastruktúrafejlesztés részben európai uniós források bevonásával mehet végbe. Megemlítette a régóta tervezett V-ös európai közlekedési folyosó kialakítását, a közúti és vasúti hálózatok fejlesztését, de legalább ilyen fontosnak nevezte az energiarendszerek összekapcsolását. Szlovén kollégájától azt kérte, hogy támogassa a határ két oldalán működő kis- és közepes vállalkozások együttműködését. Áder János hozzátette, hogy a Muravidéken nemrég elfogadott új gazdasági stratégia a remények szerint segíti a munkanélküliség csökkentését, és hosszabb távon is erősíti a szülőföld megtartó erejét.
A magyar államfő köszönetet mondott azért, hogy Szlovénia a gazdasági válság ellenére sem csökkentette a kisebbségi szervezetek költségvetési támogatását. Azonban azt is kérte Borut Pahortól, hogy a maribori egyetem magyar tanszéke tovább folytathassa a munkáját, Lendván pedig „a kölcsönösség elve alapján próbáljuk megoldani a közgyűjtemények kérdését, hasonlóan, mint ahogy Szentgotthárdon találtunk megoldást”.
A köztársasági elnök a gazdasági kapcsolatok kapcsán tett említést arról, hogy a több éve húzódó, a ljubljanai városközpontnak a magyar TriGránit kivitelezésében tervezett megvalósítása elől – a szlovén pénzügyminiszter múlt heti bejelentése szerint – elhárultak a technikai akadályok, kezdődhet a munka. Az Emonika projekt nemcsak Ljubljanának fontos, hiszen az itt élők régi vágya teljesülhet, hanem Magyarországnak is, mert referenciát szerezhetnek általa magyar vállalkozások, s hasonló együttműködésben más uniós piacokon is megjelenhetnek – hangsúlyozta Áder János.
Borut Pahor szlovén államfő – miután katonai tiszteletadással, egy új elnöki ceremónia keretében fogadta magyar vendégét – kijelentette: „új barátra találtam, akihez megbízatásom ideje alatt bizalommal fordulhatok”. Emlékeztetett arra, hogy a két országot összekötik az őshonos kisebbségek, s bár mindkét államot érintette a gazdasági válság, „ez nem lehetetleníti el, hogy identitásuk érvényesülhessen a határ mindkét oldalán”. A szlovén államfő is kiemelte, hogy a példamutató politikai párbeszéd ellenére főként a gazdasági életben vannak még kihasználatlan területek. Többek között a magyar befektetőket is szívesen látják a nemrég bejelentett privatizációs programban való részvételre.
Új lehetőségeket is kínál az együttműködés a július 1-jén az Európai Unió tagjává váló Horvátországgal, de „külön megkértem elnök urat, hogy az elmélyült gazdasági kapcsolatok mellett ne feledkezzenek meg a jövőben a koperi kikötőről sem” – fogalmazott Borut Pahor.
