Csernobili fertőzöttek: egyszerűen nincs pénz érdemi kártérítésre

Az ukrán büdzsé a nyolcadát tudja állni azon kedvezményeknek, amelyek a 27 éve történt csernobili atomerőmű-katasztrófa túlélő áldozatainak járnának.

Korolevszka a Zerkalo Nedeli című kijevi hetilapnak elmondta, hogy az idei költségvetésben a kétmillió csernobili károsult kedvezményeinek biztosítására mintegy 11 milliárd hrivnya (1,37 milliárd dollár) áll rendelkezésre. Ezzel szemben 88 milliárdra (11 milliárd dollár) lenne szükség ahhoz, hogy mindazokat a támogatásokat finanszírozni tudják, amelyeket a még szovjet időkben elfogadott, vonatkozó törvény előír.

Az érintettek támogatása még így is bőkezűbb, mint a többi szociálisan rászoruló csoporté.

„Összehasonlításképpen: a gyermekes és az alacsony jövedelmű családoknak, az árváknak, a születésüktől fogva fogyatékkal élőknek, valamint a fogyatékos gyermekeknek – vagyis a 13 millió leginkább rászoruló ukrán állampolgárnak – járó kifizetésekre az idei költségvetésben mintegy 40 milliárd hrivnyát irányoztak elő” – fejtette ki a 45,5 milliós Ukrajna szociálpolitikai minisztere.

Másként fogalmazva, egy árva vagy egy rokkant támogatására idén átlagosan mintegy 3077 hrivnyát (385 dollár) fordít a ukrán állam, miközben a csernobili atomerőmű-katasztrófa károsultjainak kedvezményeire az államháztartás fejenként 5,5 ezer hrivnyát (688 dollár) költ.

Korolevszka szavai szerint jelenleg elsősorban a csernobili áldozatok gyermekeinek problémáira igyekeznek megoldást találni – mivel ők a 18. életévük betöltésével elveszítik a kedvezményekre való jogosultságukat –, valamint a csernobili áldozatok özvegyeinek helyzetére. Emellett rendet kívánnak tenni a kedvezményeket elbíráló regionális bizottságokban – tette hozzá.

„Azt gondolom, hogy e feladatoknak a megoldásával, tovább tudunk lépni azon az úton, amelyen haladva helyre tudjuk állítani a társadalmi igazságosságot a csernobili katasztrófa áldozatai számára” – hangsúlyozta Natalia Korolevszka.

Az ukrajnai Csernobilban 1986. április 26-án következett be a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A Kijevtől 130 kilométerre működő erőmű négyes reaktorát egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet következtében két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.