Ezzel párhuzamosan Szuga Josihide kormányszóvivő leszögezte: Tokió nem tervezi felülvizsgálni azon 1995-ös nyilatkozatát, amelyben többek között a Koreai-félsziget japán megszállása alatt a hadsereg által prostitúcióra kényszerített nőktől kért bocsánatot – jelentette az NHK japán televízió.
Abe a múlt hónapban az 1995-ös, az ázsiai országokkal szembeni japán agresszióért is megbánást kifejező nyilatkozatra utalva azt mondta: az agressziónak nincs a tudományos élet és a nemzetközi közösség által egységesen elfogadott definíciója, az államközi ügyek máshogy festenek attól függően, melyik oldalról nézzük őket.
Dél-Korea és Kína – az egykori japán birodalmi terjeszkedés két fő áldozata – élesen bírálta Abe kijelentését, és az Egyesült Államok is óva intette Japánt attól, hogy visszavonja a korábbi bocsánatkérést.
A kormányfő szerdán közölte: „helytelen” volt a kijelentése, azzal csak az agresszió fogalmával kapcsolatos tudományos vitákra akart utalni. Hozzátette: Japán a második világháború után őszintén szembenézett múltjával, azóta a szabadság, a béke és az emberi jogok tisztelete vezérli az országot.
Pak Gun Hje dél-koreai elnök egy a The Washington Post című amerikai lapban szerdán megjelent interjúban „mély sajnálatának és csalódottságának” adott hangot a japán kapcsolatok megromlása miatt, s arra szólította fel Tokiót: nézzen szembe múltjával.
„Japánt és Dél-Koreát számos dolog összeköti – a demokrácia, a szabadság és a piacgazdaság értékei –, s együtt kell működnünk az észak-koreai válsággal kapcsolatban és más gazdasági-védelmi kérdésekben. Azonban a japánok régi sebeket szakítottak fel, és ez nemcsak Koreára, hanem a térség más államaira is vonatkozik” – közölte Pak.
A dél-koreai elnök egy béke- és együttműködési kezdeményezés létrehozását sürgette Északkelet-Ázsia államai között, valamint az Egyesült Államok közbenjárását kérte a japán–dél-koreai kapcsolatok javítása érdekében.
A környező államok szerint a decemberben hivatalba lépett Abe nacionalista retorikát folytat, és nem ismeri be a szigetország történelmi bűneit. Japán szakértők szerint a történelmi kérdésekkel kapcsolatos viszálynak belpolitikai okai vannak, mivel a japánok nagy része úgy érzi: a kormány és a császár már elégszer kért bocsánatot a közel hét évtizeddel ezelőtt történtekért.
