A Lewis–McChord katonai támaszponton működő hadbíróság úgy foglalt állást, hogy John Russell őrmester előre megfontolt szándékkal követte el a gyilkosságokat, ezért csütörtökön maximális börtönbüntetést szabott ki rá. A 14 évi háborús tapasztalattal rendelkező veterán vádalku keretében elismerte, hogy nem előre megfontoltan ugyan, de elkövette a gyilkosságokat, s a katonai ügyészség ennek fejében nem kért ellene halálbüntetést. A vádalku szerint azonban az ügyészség megpróbálhatta bizonyítani, hogy a vérengzés előre megfontoltan történt.
A 2009-ben történt incidens volt az iraki misszió ideje alatt elkövetett egyik legsúlyosabb bűncselekmény az amerikai csapatoknál, és kérdéseket vetett fel a szolgálat megpróbáltatásain átesett katonák lelki állapotával kapcsolatosan. Russell ügyvédei a per során arra hivatkoztak, hogy védencük a gyilkosság idején depressziós és kétségbeesett volt. Egy katonai elmeorvosi szakbizottság meg is állapította, hogy Russell elmezavarra utaló súlyos mélakórban szenvedett, és a harci cselekmények miatt stresszes állapotba került.
A vádlott egyik ügyvédje felhívta a figyelmet arra, hogy napokkal a gyilkosság előtt Russell alvászavarokkal küszködött, dadogott, és segítségért kiáltott, parancsnokait pedig annyira aggasztotta állapota, hogy elvették tőle a fegyverét, és elmegyógyászati kezelésre küldték.
Az ügyészek viszont azzal érveltek, hogy Russell csak tettette magát, korai nyugállományba helyezését akarta elérni, mivel felmerült ellene a szexuális zaklatás gyanúja, ami kisiklathatta volna katonai karrierjét és megfoszthatta volna a katonai szolgálattal járó anyagi előnyöktől. Miután az őt vizsgáló elmegyógyász közölte vele, hogy nem hajlandó felmenteni a szolgálat alól, a klinikán lövöldözni kezdett, s megölt két beteget, két kórházi dolgozót és még egy személyt. A pszichiáter csak úgy úszta meg a lövöldözést, hogy kiugrott az ablakon.
