Áprilisban a legkülönfélébb típusú választásokat tartották világszerte, volt parlamenti, elnök- és európai parlamenti választás is. Magyarország szempontjából a horvátországi európai parlamenti és a montenegrói elnöki voksolásnak volt valamilyen szempontból hatása, de ezek mértékét nem lehet hasonlítani egy parlamenti megmérettetéshez. Összességében azt lehet megállapítani, hogy a magukat baloldalinak nevező erők egyáltalán nem örülhetnek az áprilisi szereplésüknek.
Montenegróban az országos választási bizottság által közzétett végeredmény szerint Filip Vujanovic, az Adria-parti országot hosszú idő óta kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) jelöltje csekély többséggel előzte meg ellenfelét, az ellenzéki Demokratikus Front által indított Miodrag Lekicet. A bizottság szerint a hivatalban lévő elnök a szavazatok 51,2 százalékát szerezte meg, míg riválisa a voksok 47,79 százalékát kapta. A Lekic-tábor ezzel szemben azt állította, hogy jelöltje a szavazatok 50,5 százalékához jutott, a hivatalban lévő elnök 49,5 százalékával szemben. Végül a választási bizottság utasította el az ellenzék kérelmét, hogy érvénytelenítsék a voksolás végeredményét.
Horvátország történetének első európai parlamenti választását a várakozásokkal szemben az ellenzékben lévő jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette pártszövetség nyerte, amely az országban rekordszintűnek számító alacsony részvétel (20,83 százalék) mellett zajlott. A végleges eredmények szerint a HDZ listája a szavazatok 32,86 százalékát szerezte meg, ami 6 mandátumot jelent a 12-ből. A kormányzó balközép „Kukurikú-koalíció” a regionális Isztriai Demokrata Gyűlés (IDS) nélkül, vagyis a szociáldemokrata párt (SDP), a néppárt (HNS) és a nyugdíjasok pártjának (HSU) közös listája a voksok 32,07 százalékát szerezte meg, és öt mandátumot kapott. A maradék egy képviselői hely a szintén parlamenti ellenzékben politizáló baloldali Dolgozók Pártját illeti meg, amely a szavazatok 5,77 százalékát szerezte meg.
Venezuelában Hugo Chávez halála miatt kellett új elnökválasztást tartani, amelyen Nicolas Maduro, az egykori elnök kijelölt utódja a szavazatok 50,7 százalékával nyerte meg a választást, míg az ellenzék jelöltje, Henrique Capriles a voksok 49,1 százalékát gyűjtötte össze. Noha Maduro távolról sem rendelkezik Chávez, a „nemzet atyja” karizmájával, sokan az új „comandantét” látják benne. Chávez árnyékában győzött, és most meg kell mutatnia, hogy képes-e nélküle kormányozni. Az ellenzék egy ideig kétségbe vonta a választások tisztaságát, de később elismerte vereségét.
