A pápa a Vatikánban fogadott nagykövetek előtt vázolta fel a katolikus egyház gazdasági nézeteit. Többek között Luxemburg és az afrikai Botswana szentszéki diplomatája nyújtotta át megbízólevelét az egyházfőnek. A megválasztásakor a szegényeket segítő Assisi Szent Ferenc nevét választó egyházfő kijelentette: „embertelen” ideológia húzódik a gazdasági válság mögött.
„Bizonyos ideológiák a piacok és a pénzügyi spekuláció abszolút függetlenségét szorgalmazzák, megtagadva ezzel az államok ellenőrzési jogát a közös jó érdekében” – fogalmazott a pápa, aki „gazdasági diktatúráról” és „a piac zsarnokságáról” beszélt. Hangsúlyozta, hogy ez a zsarnokság „láthatatlan, gyakorta virtuális, egyoldalú és beavatkozási lehetőség nélkül diktálja törvényeit”.
A mai világ „aranyborjúja az idolként imádott pénz”, „a hatalmi és birtoklási vágy határtalanná vált”, a „csápjaival terjeszkedő korrupció és az egoista adócsalás világméreteket öltött” Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy ezzel egy időben a világ többsége „bizonytalanságban él gyászos következményekkel”. Hozzátette, hogy az „ember fogyasztási cikké vált, amelyet elhasználnak, majd eldobnak”. Ez „antropológiai válsághoz” vezet, „betegséget, félelmet, elkeseredést teremt, és elfojtja az élet örömét” – jelentette ki az egyházfő.
A pápa szerint az etika segíthet: az erkölcs adhat „egyensúlyt és emberségesebb társadalmi rendet biztosító” gazdasági reformokat. A pápa a javaknak a szegényekkel való megosztását sürgette és szemléletváltást a politika részéről: „a pénz arra kell, hogy szolgáljunk, nem arra, hogy kormányozzunk vele” – mondta.
