A Li Csien (hegyes nyíl) névre keresztelt pilóta nélküli repülőgéppel – úgy tudni – tavaly egy délkelet-kínai, Csianghszi tartományi terepen végeztek gurulópróbákat. A lap azt írja, hogy a világon az Egyesült Államok és Franciaország után Kína a harmadik ország, amely legyártotta ezt a kategóriájú drónt. A lap szerint további három országban – Nagy-Britanniában, Oroszországban és Indiában – van hasonló gép fejlesztés alatt. A cikk hangsúlyozza, hogy saját fejlesztésű csúcstechnológiáról van szó. A drón fejlesztése három évbe telt, prototípusa 2012 decemberében készült el, majd földi teszteknek vetették alá. Megjegyzik, hogy más és más cég tervezte, gyártotta és tesztelte a gépet.
Az íráshoz fűzött jó néhány vélemény nagy része a bejelentés kapcsán örömének ad hangot, van, aki a dél-kínai és a kelet-kínai tengeri szigetek védelmének szolgálatába állítaná őket, mások viszont kétségüket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a kínai gyártású technika megbízható, megint mások pedig kétlik, hogy nem az amerikaiakról koppintották.
Az amerikai lopakodó drón, az X–47B 2011-ben szállt fel először Kaliforniában. A gép része a pilóta nélküli, repülőgép-hordozóról indítható felderítő és támadó repülőgépek várhatóan 2020 körül létrejövő rendszerének. A francia nEUROn-programot 2009-ben indították, a gép próbarepülést tavaly decemberben hajtották végre.
A kínai lopakodó drónt a légierő és a haditengerészet szolgálatába állítják s „harci küldetésekre, nyomkövetésre és felderítési célokra” akarják használni őket.
Külföldi szakértők egy része kétségekkel fogadta a bejelentést. A Foreign Policy című amerikai lap internetes oldalán a hírrel kapcsolatban megjelent írás rámutat, hogy fényképek sora jelent már meg a különböző propelleres vagy éppen sugárhajtású kínai kémrepülőgépekről, ezek közül az egyik az amerikai MQ–9 Reaperre emlékeztet, a másik pedig az RQ–4 Global Hawkra hasonlít. Keveset tudni arról, hogy ezekkel valójában mi történt. Megállapítják viszont, hogy az amerikai haditengerészet kétségkívül fontos stratégiai fejlesztésének része a lopakodó drónok hadrendbe állítása a Csendes-óceánon, különösen azóta, hogy a kínai katonai fejlesztések nagy részben arra irányulnak, hogy távol tartsák az amerikai hajókat, repülőgép-hordozókat az ország partjaitól.
