Hűtlenség és hűtlen kezelés

Egy New York-i állami szenátor „elintézte” volna a sikkasztásáról tudó terhelő tanúkat, Dél-Karolinában pedig újraválasztották az elmúlt évek egyik legszaftosabb szexbotrányába belebukott politikust.

Kovács N. László
2013. 05. 08. 18:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Maffiafilmbe illő elemek sorakoznak a New York-i politikusokról szóló hírekben. Az egész azzal kezdődött, hogy Shirley Huntley állami szenátor és Nelson Castro tanácstag – mindketten demokraták – a hatóságok hálójába került: előbbi több tízezer dollárt sikkasztott és befolyással üzérkedett, utóbbi pedig hamisan tanúzott. Az FBI azonban mentőövet ajánlott: ha hajlandók bedrótozva folytatni munkájukat, enyhébb ítélet vár rájuk. Így az az egyedülálló helyzet adódott, hogy egyszerre két választott képviselő is a hatóságok fedett ügynökeként dolgozott a többi korrupt politikus lebuktatásán. Az akciónak meg is lett az eredménye, most például egy másik állami szenátor, John Sampson bukott le, aki majd félmillió dollárt sikkasztott el a hontalanná váltak segélyalapjából, majd amikor szorult körülötte a hurok, elhatározta, hogy „elintézi” a terhelő tanúkat.

„Ilyen arrogánsan korrupt politikust még sosem láttunk” – kommentálta az ügyet az eljáró államügyész, Loretta Lynch. A szintén demokrata párti John Sampson az évek során mintegy 400 ezer dollárt (90 millió forint) lopott el a felügyeletére bízott alapból, melyet az otthonukat elvesztett brooklyniak megsegítésére hoztak létre. Az óriási összegből Sampson ismerős módon politikai karrierét építgette volna tovább, ám kampánya a kerületi ügyészi székért sikertelen volt. A pénzt vissza kellett tenni a kasszába, amihez egy helyi építési vállalkozó nyújtott segítséget. A segítő barátot azonban 2012-ben az ügytől függetlenül letartóztatták – 50 millió dollárt csalt ki dél-amerikai bevándorlóktól –, Sampson pedig megijedt, hogy az ő ügyei is felkerülhetnek. Ekkor jutott eszébe, hogy a terhelő tanúkat „el kellene intézni” – akármit is értett ez alatt. Meg is szerezte a nevüket egy ismerős hatósági személytől, mielőtt azonban belekezdett volna az elhallgattatásba, letartóztatták. Most a különböző vádak – egyebek közt sikkasztás, az igazságszolgáltatás akadályozása – miatt akár húsz év börtön is várhat rá.

Sampson útja tehát lefelé vezet, Mark Sanford története azonban talán még az ő cellájába is csempészhet egy kis napsugarat – bizonyítja ugyanis, hogy a politikában nincs lehetetlen. Sanford bukása az utóbbi évek egyik legszórakoztatóbb és legszaftosabb története volt. A republikánus politikus hat éve töltötte be Dél-Karolina kormányzói posztját, amikor 2009 júniusában egyszer csak eltűnt – sem családja, sem a közvélemény nem tudta, hogy hol van. Közeli munkatársai kínjukban azt mondták, főnökük „az Appalache-hegységben túrázik”, hamarosan azonban kiderült, hogy a kormányzó Argentínában tartózkodott, ahol „megtalálta lelki társát” – s ez a személy nem a felesége volt. Az ügyből óriási botrány kerekedett, a lapok heteken át taglalták az affér részleteit, különösen miután kiderült, hogy Sanford az adófizetők pénzén repült szeretőjéhez, sőt egy alkalommal kedvenc fodrászához is. A kormányzó visszafizette a pénzt, így elkerülte a hivatalos felelősségre vonást, 2011-ben azonban megbukott a választásokon.

A kegyvesztettség azonban nem tartott sokáig: tegnaptól kezdve Sanford ugyanis Dél-Karolina egyik szenátora, miután meggyőzően, a szavazatok 55 százalékát megszerezve legyőzte demokrata riválisát, Elizabath Colbert Buscht. Az egykori kormányzónak nem volt könnyű dolga: pártja országos szervezete és számos képviselője kihátrált mögüle, míg Colbert Buscht a demokraták 1 millió dollárral, bátyja, Stephen Colbert, az ország egyik legismertebb humoristája pedig jelenlétével támogatta. Hiába: Sanford kormány- és Obama-ellenes retorikája végül többet nyomott a latban, mint rovott múltja. Az egykori bukott politikus tegnap este már volt szeretőjével, jelenlegi feleségével állt a színpadon, és ígérte, elviszi az elégedetlen dél-karolinaiak üzenetét Washingtonba. „Tökéletlen ember vagyok, akit Isten kegye megmentett” – fogalmazott győzelmi beszédében.

(The New York Times, The Washington Post)


Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.