Ifjak, mi lesz így a 2014-es EP-választáson?

Az európai fiatalok többsége, valamivel kevesebb mint kétharmada részt szándékozik venni a 2014-es európai parlamenti (EP-)választáson.

BuL
2013. 05. 24. 17:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatás keretében körülbelül 13 ezer, 15 és 30 év közötti uniós állampolgárt kérdeztek meg telefonon. A válaszadóknak egy 1-től 10-ig terjedő skálán kellett bejelölniük, mennyire tartják valószínűnek, hogy elmennek majd szavazni jövő májusban az EP-választásokon. Tizenegy százalék felelt úgy, hogy biztosan nem megy el voksolni, és 28 százalék jelölte meg a tízes számot, amivel a biztos részvétel mellett kötelezték el magukat. A bizottság a felmérés eredményét úgy értelmezi, hogy mindazok, akik ötösnél valószínűbbre taksálták, hogy egy év múlva szavazni fognak, azok részt szándékoznak venni a szavazáson. Magyarországon 504 embert hívtak fel, 15 százalékuk mondta, hogy biztosan nem szavaz, és 22 százalék értékelte úgy, hogy bizonyosan leadja majd szavazatát.

Jelentős a különbség az uniós átlag és a magyar megkérdezettek között abban, hogy ők maguk indulnának-e jelöltként valaha életükben bármilyen politikai választáson. Az uniós átlagnak csak kevesebb mint a fele, 49 százaléka véli úgy, hogy biztosan soha nem jelöltetné magát, míg Magyarországon ez az arány 76 százalékos.

A magyar fiatalok viszont valamivel tájékozottabbak az EP-képviselők megválasztásával kapcsolatban: a 13 ezer uniós fiatal többsége hamisnak vélte azt az állítást, hogy az EP-képviselőket a tagállamok polgárai közvetlenül választják, vagy nem tudta, hogy így van-e. A magyarországi megkérdezettek 56 százaléka viszont tisztában volt ezzel.

A bizottság a válaszadók indokaira is kíváncsi volt. Azok közül, akik valószínűsítették, hogy jövőre elmennek szavazni, a legtöbb (96 százalék) azt mondta: azért teszi, mert szerinte fontos a demokrácia, 90 százalék Európát és az EP-választásokat is fontosnak tartja. Akik nem mennének el szavazni, azok a leginkább azért maradnának távol az urnáktól, mert úgy vélik, szavazatuk semmin sem változtatna. A bizottság az áprilisban készült közvélemény-kutatás adatai alapján arra is rámutat, hogy a belga, holland, svéd, olasz, ír, luxemburgi és máltai fiatalok a legaktívabbak; ezekben az országokban a megkérdezettek több mint háromnegyede szándékozik szavazni. Ugyanakkor Cipruson, Görögországban, Észtországban, Csehországban és Szlovéniában 55 százalék alatti ez az arány. A felmérés mindazonáltal arra is felhívja a figyelmet, hogy Luxemburgban, Belgiumban, Cipruson és Görögországban elvileg kötelező a részvétel a választásokon.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.