Nemcová visszautasította azt az elsősorban a cseh baloldali körökből egyre gyakrabban hallható véleményt, miszerint az 1989 novembere előtti rendszer egyértelmű elutasítása primitív antikommunizmus lenne. „1990-ben ezt senki nem merte állítani, még 2000-ben sem. Úgy tűnik, csak azután lehet elkezdeni a manipulációt a történelem kormánykerekével, hogy felnőtt egy új nemzedék, amely azt nem élte át” – vélekedett a jobboldali politikus. Megjegyezte: könnyű a fiataloknak hazudni, mert ők nem tudják, mit veszítenének, ha megfosztanák őket a szabadságtól.
Karolína Peake, a kormány liberális alelnöke szerint a baloldal teszteli a társadalmat, miként reagálna a kommunisták visszatérésére a hatalomba. Az 1989 előtti rendszer jellegéről azután bontakozott ki nyilvános vita Csehországban, hogy a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (ÚSTR) tanácsa néhány hete leváltotta az igazgatót, Daniel Hermannt, aki ezt szociáldemokrata–kommunista összeesküvésnek minősítette.
A cseh parlament küldöttségén kívül koszorúkat és virágokat helyezett el a kegyeleti emlékhelyen Karolína Peaka, a kormány alelnöke, a Politikai Foglyok Konföderációja, valamint a politikai és társadalmi szervezetek képviselői is. Koszorút helyezett el az emlékműnél a prágai magyar nagykövetség. Pető Tibor nagykövet beszédében Esterházy János életét és munkásságát is méltatta. Cseh politikusok beszédeiben, illetve sajtótudósításokban Esterházy neve nem jelent meg, a közszolgálati televízió azonban bemutatta az emlékművet is, amelyen Esterházy János neve jól látható.
A Motol köztemető emlékművén elhelyezett Esterházy-táblát cseh és szlovák részről több támadás érte. Esterházy Jánost mindeddig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai politikust hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
