Hazánktól roppant messze van, és az itthoni politikai folyamatokat sem fogja érinteni, mégis nagy jelentőséggel bír a szombati pakisztáni általános parlamenti választás. A világ egyik legnépesebb demokráciájában 66 év után először tudta kitölteni a teljes ciklusát egy kormány, így a mostani voksolás egyben nagy tesztje is lesz a parlamentáris kormányzásnak. A 2008 óta hatalmon lévő Pakisztáni Néppárt (PPP) számára kiváló alkalom a voksolás arra, hogy megismételje korábbi sikerét, így székében tartsa Aszif Ali Zardari államfőt.
A PPP elődjeihez képest valódi lépéseket tett a demokrácia intézményesítésében, továbbá a kül- és védelmi politika feletti irányítás átvételében, amelyek hagyományosan a katonaság hatáskörét képezték. Ezzel bár alapjaiban nem rengették meg a katonaság befolyását, a pakisztániak számára jelzésértékűvé vált, hogy a politikusok egyre nagyobb súllyal rendelkeznek az országban. A sokféle közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a voksolást a néppárt nem tudja majd megnyerni, de az egyéni kerületi rendszer miatt gyakorlatilag megjósolhatatlan a végeredmény.
Az ellenzék legerősebb és legnépszerűbb alakulata a Pakisztáni Muszlim Liga (PML-N), amelyet Navaz Sarif egykori miniszterelnök vezet. A kormánypártokkal szemben álló másik jelentős erő az Imran Khan vezette Pakisztáni Igazságért Mozgalom (PTI). Khan korábban válogatott krikettjátékos volt, aminek a népszerűsége egy részét is köszönheti. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a szombati választást követően a két ellenzéki erő összefog majd, de a regionális pártok szerepét sem szabad lebecsülni, mivel ők is beleszólhatnak még a hatalmi eloszlásokba.
A választási kampánynak nem volt különösen kiemelt témája, de mind a PML-N, mind a PTI a kormányzati korrupció visszaszorítására tett ígéretet. A kortesidőszakot a korábbi évtizedekhez hasonlóan most is véres merényletek kísértek, a tálibokhoz köthető terrorakciók egyértelműen a világi pártok jelöltjeit és rendezvényeit érintették. Örömteli, hogy a ringbe szálló pártok is egyértelműen elismerik, hogy a korábbiakkal szemben roppant tiszta voksolás várható, ami annak is köszönhető, hogy a kormánypárti és ellenzéki erők egyforma súllyal vesznek részt a választási szervek munkájában.
A nemzetközi közösség számára a voksolás abból a szempontból számít kiemelt jelentőségűnek, hogy 2014-ben a NATO-csapatok várhatóan elhagyják Afganisztánt, így a térségben roppant módon felértékelődik Pakisztán szerepe a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából. Elemzők szerint egy Sarif vezette erős kormány mindenképpen komoly bizonytalanságot jelentene, mivel a politikus korábban Amerika-ellenességéről és a vallási szélsőségesekkel való kapcsolatáról volt híres.
Pakisztán a 2001-es amerikai terrortámadás után értékelődött föl a világtérképen, főként az Afganisztánnal való szomszédsága miatt. Bár az ország az USA szövetségesének számít, sok esetben azzal vádolták meg, hogy titokban támogatja a terroristákat. Ez a vélekedés Oszama bin Laden 2011 áprilisi likvidálását követően erősödött föl, aki a pakisztáni hadsereg központjának a közelében bujkált. Pakisztánnak roppant feszült a viszonya Indiával is, ez a 2008-as mumbai merényletet követően tovább romlott, ennek ellenére a nyílt színi összecsapás elmaradt a felek között.
