A július 1-jei uniós csatlakozás árnyékában tartják vasárnap a horvátországi önkormányzati választások első fordulóját. Abban az esetben, ha egy településen az első körben nem szerzi meg a voksok több mint 50 százalékát a polgármesterjelölt, akkor június 2-án ismételten meg kell jelenni az urnáknál. Déli szomszédunknál egyébként április 14-én tartották meg az ország történetének első európai parlamenti választását, amely a várakozásokkal szemben a 2011 óta kormányzó balközép vereségét hozta.
A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette koalíció a szavazatok 33 százalékát szerezte meg. A HDZ ezzel a 12 horvát EP-mandátum felére tett szert, hat jelöltet juttatott be az uniós parlamentbe. A kormányzó szociáldemokrata párt (SDP) vezette pártlistáról öt jelölt jutott be az EP-be. Egy képviselői szék jutott a szintén ellenzékben politizáló baloldali Dolgozók Pártjának (HL). Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy pártja kikászálódott a legutóbbi parlamenti választáson elszenvedett vereségből, míg Zoran Milanovic miniszterelnök, az SDP elnöke azt mondta, hogy pártja jobb szereplésére számított. Az eredményeket némiképp árnyalja, hogy a horvátok csupán 20,78 százaléka élt állampolgári jogával.
Zarko Puhovski zágrábi politikai elemző szerint azért volt nagyon alacsony a részvétel, mert a polgárok tisztában voltak azzal, hogy nincs nagy tétje a szavazásnak. Választási kampány gyakorlatilag nem volt, helyette három hétig tartó „kampánycsendet” tartottak a részt vevő pártok és pártszövetségek, ezzel is jelezve, hogy nem fontos számukra az első horvátországi EP-választás. Puhovski felhívta a figyelmet arra is, hogy Horvátországban messze alacsonyabb volt a részvétel, mint más EU-tagországokban az első EP-választáskor, vagyis Horvátország lelkesedés nélkül, kelletlenül lép be az Európai Unióba.
A legutóbbi, 2009-es helyhatósági választás egyértelműen a HDZ sikerével zárult, mivel a jobbközép alakulat a megyei képviselő-testületi helyek 44 százalékát megszerezte, míg az SDP a mandátumok csupán 31 százalékát tudhatta maga mögött. A HDZ diadalmaskodott Dubrovnikban, Splitben, Vukováron és Zadarban, míg a balközép számára Zágráb megtartása volt óriási fegyvertény. A mostani voksolás egyik tétje, hogy képes lesz-e a balközép kabinet javítani az áprilisi eredményén, és legalább a korábbi erősségeit megtartani.
Karamarko a kampányban arról beszélt, hogy a voksolás végeredményétől függetlenül előre hozott választást szeretnének kieszközölni, mivel az ország gazdasága egyre rosszabbul teljesít, szemben Szerbiával, amely kikerült a recesszióból. A HDZ elnöke szólt arról is, hogy 2012-ben 15 ezer fiatal távozott Horvátországból, miközben a kormányzat működése csupán a különféle érdekképviseletekkel való vitákra korlátozódik. Szerinte az ország a baloldali koalíció hatalomra jutása óta több mint egy évet elvesztegetett, így mindenképpen változásra van szükség.
Az EP-választást követő felmérések még mindig az SDP előnyét mutatták, bár a voksolásból tanulva könnyen lehet, hogy ez az adat félrevezető. Egy önkormányzati választás előtt nem elhanyagolható tényezőt jelent a helyi ismertség, de az világosan látszik, hogy a két nagy párt között komoly küzdelem várható. Harmadik helyet szerezhet a baloldali-populista Dolgozók Pártja közel 10 százalékos eredménnyel, az alakulat már az áprilisi EP-voksoláson is mandátumot szerzett.
