Az új intézményről a közélet tisztaságának javítása végett azt követően hozott döntést Francois Hollande államfő, hogy Jérome Cahuzac volt költségvetési miniszter, aki az adócsalás elleni küzdelemért is felelős volt, márciusban lemondott, miután hónapokon át hazudott eltitkolt külföldi bankszámláival kapcsolatban.
A bírói szakszervezetek több szempontból is kifogásolták az intézkedést. Szerintük a tervezet szerint az államfő által kinevezett új ügyész függetlensége nincs biztosítva. A pénzügyi ügyész felettese a párizsi főügyész lesz, de az igazságügyi miniszter javaslatára, a bírói tanács jóváhagyását követően az államfő fogja kinevezni, hasonlóan a többi francia ügyészhez. A bírók azt sem értik, hogy miért van szükség egy új szervezetre, amikor a 2004-ben létrehozott Régióközi Különleges Különbíróságokat (JRS) hasonló céllal hívták életre.
„Országos hatáskörű korrupcióellenes ügyészség sajnos még nem létezik, úgyhogy ez minden szempontból innováció – mondta a kormányülést követően Christiane Taubira, a tervezetet előkészítő igazságügyi miniszter. – A korrupció, az adócsalás, a pénzmosás elleni harc olyan szándék, amelyhez eszközt és képzett munkaerőt biztosítunk. [ ] A demokráciát gyengíti, ha a közvélemény úgy véli, hogy a választott vezetők korruptak.”
A tervezet szerint a korrupcióellenes ügyészségen mintegy ötven vizsgálóbíró és különleges nyomozó fog dolgozni. A hivatal létrehozásával az 1975 óta létező 36 regionális különleges különbíróság megszűnik, az őket eddig összefogó nyolc JRS hatásköre viszont kiszélesedik.
A Cahuzac-botrány óta a média által naprenden tartott kormányátalakítás kérdését egyébként Hollande most először nem kerülte meg. „Az átalakítás meglesz idejében” – mondta a Paris Match magazin keddi számában megjelent interjúban. Hozzátette: „Senki nem érezheti magát biztonságban a kormányban”, de egyelőre még „mindenkire szükség van”. A Boronislaw Komorowski lengyel elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján egy újságíró kérdésére válaszolva viszont úgy fogalmazott, hogy a kabinet átalakítása „egyelőre nem aktuális”. Április elején az államfő még bármilyen átalakítás lehetőségét kizárta a 38 tagú kabinetben. Akkor úgy vélte, hogy „egy ember hibázott, ezért ami a kormány működését illeti, nem szükséges döntést hozni”.