Gjorge Ivanov közölte, azért mondta le a csúcstalálkozót, hogy „oltalmazza Macedónia állami érdekeit és méltóságát”. Az államfő leszögezte, hogy országa nem kíván részt venni „a vétóval, és még kevésbé a bojkottal való játszadozásban”.
A döntés előzménye, hogy három ország – Szerbia, Bosznia és Románia – nem egyezett bele abba, hogy a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) hét végi ohridi csúcstalálkozójára Ivanov meghívja Atifete Jahjaga koszovói elnököt is. Arra hivatkoztak, hogy a szervezet alapító okirata szerint a csúcstalálkozón csak szuverén és nemzetközileg elismert országok vezetői vehetnek részt. Jahjaga mellőzése miatt viszont kedden lemondta a részvételt Bujar Nishani albán elnök, majd szerdán Ivo Josipovic horvát elnök is követte példáját.
Gjorge Ivanov közölte, hogy „sajnos életre keltek régi balkáni előítéletek és komplexusok”, de ő nem fogja eltűrni, hogy ennek árát országa fizesse meg. „Egy egész éven át készültünk erre a csúcstalálkozóra, és mindent megtettünk annak érdekében, hogy a térségbeli vezetőket egy asztalhoz ültessük” – mondta Ivanov. A macedón államfő sok sikert kívánt a következő SEECP-csúcstalálkozó szervezőinek, és reményét fejezte ki, hogy a következő értekezletre „európaibb Balkánon” kerül sor. Ivanov szerint az ohridi csúcs körüli huzavona „világos jelzés Európának, és tükrözi a térségbeli valóságot”.
Az SEECP-t 1997-ban Szófiában hozták létre azért, hogy erősítse a térség államai közti jószomszédi kapcsolatokat, és segítsen a térséget a béke, a biztonság, a stabilitás és az együttműködés övezetévé változtatni. A SEECP egy évvel ezelőtti belgrádi tanácskozásán Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország képviselői vettek részt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!