N. K. M., az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a magyar külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011 májusában elbocsátották. Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában az európai emberi jogi egyezmény alapján tulajdonhoz való jogának, a hatékony kárpótláshoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott. A bíróság megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint – a perrel kapcsolatban felmerült költségekre – további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak.
Jelenleg az illetékes tárcáknál folyik az elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítése ügyében született strasbourgi ítélet elemzése és ezután dönt a kormány arról fellebbez-e – mondta a kormányszóvivő kedden Budapesten kérdésre válaszolva. Giró-Szász András egy más témában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a fellebbezés benyújtására - ha ilyen döntés születik – három hónap áll rendelkezésre. További kérdésre válaszolva hozzátette: emlékei szerint közel ezer korábbi alkalmazottat érinthet ez a kérdés összesen. Ha minden esetben a kormány veszítene, akkor ötmilliárd forintot kellene kifizetni. Ugyanakkor egyelőre egy esetben született ilyen döntés – jegyezte meg. Arról, hogy terveznek-e esetleg külön alapot elkülöníteni azt mondta: a kormánynak négyszázmilliárdos tartaléka van csak az idénre.
A magyar társadalom továbbra is elvárja, hogy ne folyjon „pénzlenyúlás” az állami szektorban – így kommentálta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján a különadóügyben hozott keddi strasbourgi ítéletet. A strasbourgi bíróság nyilvánvalóan nem tudott tájékozódni arról, hogy a végkielégítés „egy kiválóan bevált szocialista módszer” volt a közpénzek lenyúlására – fogalmazott kérdésre válaszolva a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy „voltak itt 2010 előtt” nokiás dobozok, offshore-ügyletek, színlelt szerződések, ingatlanpanamák és „a jó öreg végkielégítés”.
A Fidesz azonban a kormányzása kezdetén világossá tette: az emberek nem tűrik, hogy „a haverok (...) jól felmondanak egymásnak, és ezzel több millió forintos végkielégítést visznek haza a zsebben, mindezt közpénzből” – mondta Hoppál Péter, közölve, hogy ennek a gyakorlatnak a jelenlegi kormányoldal véget vetett, és „a pofátlanul magas végkielégítésekre” 98 százalékos különadót vezetett be. A társadalom pedig továbbra is elvárja, hogy „ilyen pénzlenyúlások ne történjenek Magyarországon” – zárta szavait a szóvivő.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyelőre tanulmányozza a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyarországi 98 százalékos különadóval összefüggésben hozott ítéletét. Az NGM emlékeztet rá, a jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni.
Az NGM kiemeli, hogy „a különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel”.
Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője a javaslat benyújtásakor elmondta: a 98 százalékos különadóval azokat a magas rangú állami vezetőket, „igazi nagykutyákat” szeretnék elkapni, akik idén több tíz vagy száz millió forintos nagyságrendű végkielégítéshez jutottak. A különadó a parlamenti képviselőkre is vonatkozik.
