Huszonnyolc német, hat francia és egy olasz anyanyelvű svájci fiatalember mondta fel az 1506-ban alapított gárda latin nyelvű esküjének szövegét. Az eskütétel helyszíne a hagyomány szerint a pápai állam falain belüli apostoli paloták központi terén, a San Damaso-udvaron volt, ezzel is jelezve, hogy az új testőrök első számú feladata az itt élő egyházfő védelme. Még akkor is, ha a jelenlegi pápa megválasztása óta a Vatikán túlsó oldalán lévő Szent Márta-házban él. Esküjük alatt a gárdisták jobb kezük három első ujját a magasba tartották a Szentháromság jelképeként.
A Daniel Anrig parancsnok vezette, ma több mint száz főt számláló Svájci Gárda új tagjai minden év május 6-án teszik le esküjüket: 1527-ben ezen a napon a pápai testőrség 147 tagja áldozta fel életét VII. Kelemen pápáért, amikor V. Károly német király csapatai elfoglalták és kifosztották Róma városát.
A gárdisták kivétel nélkül svájci állampolgárok és katolikusok. A testőröket és családtagjaikat Ferenc pápa is fogadta: köszönetet mondott a Svájci Gárda mindennapos szolgálatáért, melyet a „mai napig a hit vezérel” – hangoztatta az egyházfő.
Az alkalomból Ferenc pápa fogadta Ueli Maurer svájci elnököt, aki Tarcisio Bertone bíborossal, szentszéki államtitkárral és Dominique Mamberti érsekkel, vatikáni külügyminiszterrel is tárgyalt.
