Az adatbázis egy hónapja létezik, akkor fogadta el a szerbiai parlament a kiskorúak ellen irányuló szexuális bűncselekmények megakadályozását szolgáló úgynevezett Mária-törvényt. A szerbiai igazságügyi minisztérium egyelőre nem dolgozta ki annak részleteit, hogyan vezetik majd a jegyzéket, és kinek lesz hozzáférése a bizalmas információkhoz.
A listára az a személy kerül fel, akit jogerősen elítélnek pedofília vagy erőszak bűntettében. A regiszterbe az elkövető neve mellett a személyi száma, a címe, a munkahelye, a DNS-profilja, a fényképe, a személyleírása és az elkövetett bűncselekmény leírása szerepel majd.
A törvény értelmében az elkövetőket a börtönből való szabadulás után folyamatosan felügyeli a rendőrség. Nem közelíthetik meg a tanintézményeket, és pszichoterápiára kell járniuk. Az elítéltek börtönbüntetését nem lehet enyhíteni, és nem kerülhetnek feltételesen szabadlábra. A büntetés letöltése után nem tölthetnek be közhivatalt, és nem végezhetnek olyan munkát, amely során kapcsolatba kerülhetnek kiskorúakkal.
Vladimir Cvijin, a szerbiai parlament igazságügyi bizottságának vezetője azt mondta, nem lehet visszamenőleg alkalmazni a törvényt, ezért az adatbázisba nem vehetik fel a korábbi elkövetőket. Szerbiában évente mintegy 400 szexuális bűncselekményt jelentenek be, ezek legalább egyharmada kiskorúak ellen irányul. Az elkövetőknek csupán a felét ítélik el.
A nyugat-balkáni országban évente mintegy húsz személyt ítélnek el gyermekkel való erőszakos nemi közösülésért, körülbelül ötvenet szexuális bántalmazásért, és szintén ötvenet azért, mert kiskorú személyt pornográfiára kényszerített. A Mária-törvényt a nyolcéves Marija Jovanović édesapja kezdeményezte, miután 2010-ben megerőszakolták, majd meggyilkolták kislányát.
