David Cameron miniszterelnök már januárban bejelentette, hogy a brit választók a 2015-ben kezdődő következő parlamenti ciklus első felében – várhatóan 2017-ben – népszavazáson dönthetnek Nagy-Britannia uniós tagságáról. Cameron akkori előterjesztése szerint ennek két feltétele lesz: egyrészt a kormányzó Konzervatív Pártnak ehhez meg kell nyernie a 2015-ös választásokat, mivel az ellenzéki Munkáspárt nem támogatja az EU-referendumot, másrészt a brit kormánynak a referendum előtt meg kell kísérelnie tárgyalásos úton újrarendezni Nagy-Britannia viszonyrendszerét az EU-val. Ez utóbbi terv központi eleme az a szándék, hogy a London által tagállami hatáskörűnek ítélt döntési jogköröket „haza kell telepíteni” Brüsszelből.
Cameron azonban hétfő éjjel – washingtoni tárgyalásairól hazaüzenve – közölte, hogy a párt külön törvénytervezetet terjeszt be a brit EU-tagságról szóló referendum kötelező megtartásának törvénybe iktatásáról. Ha ez a kezdeményezés átmegy a parlamenten – ami nem garantált, mivel a Konzervatív Párt az uniópárti Liberális Demokratákkal koalícióban kormányoz, és önállóan nincs abszolút többsége –, akkor elvileg bármilyen összetételű kormány számára kötelező lenne kiírni a népszavazást, akkor is, ha 2015-ben a konzervatívok kikerülnek a hatalomból.
A brit EU-tagsággal kapcsolatos belpolitikai vita újult erővel lángolt fel azután, hogy a május elején megtartott részleges angliai és walesi helyhatósági választásokon korábbi eredményeihez képest átütő sikert ért el a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból.
Komoly hazai és nemzetközi feltűnést keltett az a cikk is, amelyet a múlt héten Lord Nigel Lawson, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, a nemrégiben elhunyt egykori konzervatív miniszterelnök, Margaret Thatcher volt pénzügyminisztere írt a The Timesban, azt szorgalmazva, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.
Nem kisebb feltűnést keltett a hétvégén, hogy a jelenlegi kabinet két magas rangú tagja, Michael Gove oktatási és Philip Hammond védelmi miniszter is kijelentette: ha most tartanák a referendumot Nagy-Britannia EU-tagságáról, ők a kilépésre voksolnának.
Az utóbbi napokban a konzervatívok alsóházi hátországában is egyre nagyobb a forrongás: sok tory képviselő az EU-referendum előrehozását követeli erre a parlamenti ciklusra, tartva attól, hogy választási vereség esetén a népszavazásból nem lesz semmi. Egyöntetű kommentárok szerint a referendum törvénybe iktatásának kezdeményezésével a tory vezetés e forrongást igyekszik csillapítani.
