Pénteken a parlamentben nagy többséggel megszavazták, hogy a nőkre is terjesszék ki a hadkötelezettséget. A változtatás célja, hogy növeljék a hadseregben szolgáló nők arányát – 20 százalékra 2020-ra –, de várhatóan egyetlen nőt sem fognak emiatt akarata ellenére katonáskodásra kényszeríteni. A még beterjesztésre váró törvény várhatóan 2015-től lesz hatályos.
Norvégiában a törvények elvileg lehetővé teszik minden fiatalember besorozását, de a hidegháború vége óta – mivel jelentősen csökkentették a fegyveres erők létszámát és megváltoztak az igények – a hadsereg megválogatja, kiket soroz be. Azok, akik nem szívesen teljesítenének katonai szolgálatot, könnyedén találnak kibúvót a hadkötelezettség alól, például egyetemi tanulmányokra hivatkozva. Évente a 60 ezer hadköteles fiatal közül csak 8-10 ezret hívnak be ténylegesen, és közülük válogatnak a fizikai és pszichológiai tesztek eredményei mellett a személyes motivációt is figyelembe véve.
„Elvileg lehetséges, hogy egy nőt is akarata ellenére besorozzanak – ahogy ez elméletileg elképzelhető egy férfi esetében is –, de a gyakorlatban a hadsereg a leginkább motivált fiatalokat válogatja ki – mondta Laila Gustavsen, a kormánykoalícióban részt vevő Norvég Munkáspárt képviselője.
Norvégia élen jár a nemek közti egyenlőség előmozdításában. Az állami vállalatok vezető testületeiben például a helyek legalább 40 százalékát nőknek kell betölteni. A kormánytagok fele nő, és a közvélemény-kutatások szerint a közelgő választások után várhatóan ismét női kormányfő kerül Norvégia élére – az ország történetében már másodszor – a jelenleg ellenzéki Erna Solberg személyében. A skandináv országban a héten ünnepelték a 100. évfordulóját annak, hogy a nők is megkapták a szavazati jogot.
