A kínai kormány kezébe kerülhet a kiszivárogtató

Edward Snowden kockázatos játékba kezdett, amikor Hongkongba menekült az után, hogy kiszivárogtatta a sajtónak az elektronikus hírszerzésre szakosodott NSA adatgyűjtési tevékenységéről szóló értesüléseket.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt technikusa ugyanis – aki saját bevallása szerint a legszívesebben Izlandon kérne menedéket – ezzel végső soron a kínai kormány kezébe tette le a sorsát. Kína ugyanis teljes szuverenitást élvez Hongkong felett, amely 1997-ben lett brit gyarmatból a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási övezete.

A metropolis hétmillió lakója az „egy ország, két rendszer” elv alapján széles körű szabadságot élvez. A területnek saját parlamentje van, benne több párttal, de a választások csak részben szabadok, és Pekingnek döntő szava van abban, ki legyen a terület kormányzója.

Hongkong 1998-ban kiadatási egyezményt kötött az Egyesült Államokkal, de ez nem vonatkozik a politikai menekültekre, amelynek Snowden tekinti magát. A 29 éves férfi valószínűleg abban bízik, hogy esetleges kiadatása nyugtalanságot okozna Hongkongban, és a pekingi kormány ezt nem akarná kockáztatni.

Edward Snowden – aki csaknem tíz évig dolgozott az amerikai hírszerzésnek, többek között az NSA-nak – olyan értesüléseket adott át a londoni The Guardian című lapnak és a The Washington Postnak, amelyek szerint az NSA egy PRISM kódnevű programmal figyeli a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát, és magánszemélyek e-mailjeit, és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.

Az amerikai kormány és az érintett cégek tagadták, hogy a biztonsági szolgálatoknak közvetlen hozzáférésük lett volna a Google, a Facebook és más szolgáltatók szervereihez. Szakértők emlékeztettek: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hozott „hazafias törvény” (Patriot Act) megkönnyítette a hatóságoknak a telefonbeszélgetésekre, az internethasználatra és pénzügyi műveletekre vonatkozó adatkérést. A PRISM pedig egy belső használatra szolgáló program – mondta a 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordináló James Clapper igazgató.

Szakértők ugyanakkor emlékeztettek: a titkosszolgálatok a szolgáltatók együttműködése nélkül is megszerezhették a felhasználók személyes adatait.