Az angol nyelven harminc oldalt kitevő jogi elemzés következtetéseiben a VB üdvözli például a kormány azon szándékát, hogy az Országgyűlés szüntesse meg a magyar jogrendben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét, viszont megjegyzi, hogy az alaptörvény negyedik módosítása alkotmányos szintre emelte az OBH-elnök „elsöprő pozícióját”.
Üdvözli a bíróság azt is, hogy a kormány kivenné az alkotmányból azt a passzust, amely kimondja, hogy különadó vethető ki, ha Magyarországnak egy bírósági ítéletből váratlan fizetési kötelezettsége származik. A VB meglátása szerint az alaptörvény márciusi módosítása mind az emberi jogok, mind az igazságszolgáltatás, mind az alkotmánybíróság tekintetében változtatott az alkotmányos kereteken. A negyedik módosítás önmagában hiányosságokat teremt, vagy állandósít a magyar alkotmányos rendszerben – állapítja meg a testület, és legfőképp az alkotmánybíróságot érintő kérdéseket tartja aggályosnak.
A VB úgy véli, hogy a politikai hirdetések korlátozása aránytalan mértékben érinti az ellenzéki pártokat, valamint hogy túl homályos vagy bizonytalan az a passzus, amely lehetővé teszi a szólásszabadság korlátozását egyes közösségek méltóságának megóvása érdekében, bár a testület üdvözli a jogalkotó szándékát a gyűlöletbeszéd visszaszorítására.
Nem sért európai normákat a házasság fogalma
A VB mindezek mellett vizsgálta a házasság fogalmának magyar alkotmány szerinti meghatározását, amiről kimondta, hogy a magyar hatóságok értelmezési határain belül van, vagyis nem sért európai normákat, ha azt férfi és nő kapcsolatára korlátozzák.
A dokumentumban a felsőoktatási intézmények autonómiáját, a hallgatói szerződésekre és a hajléktalanságra vonatkozó alkotmányos előírásokat is vizsgálták. Ezekkel kapcsolatban mindössze annyit állapít meg a testület, hogy ezeket nem az alkotmányban kellene szabályozni.
A Velencei Bizottság a dokumentumban hangsúlyozza, hogy a magyar alaptörvényt nem szabadna politikai eszköznek tekinteni, majd arra is kitérnek, hogy alkotmányjogi kérdésekben nem elég csak az adott rendelkezés betűjét megvizsgálni, hanem annak alkotmányos kontextusát is elemezni kell. Ha létezik is egy előírás valamely ország alaptörvényében, ez nem jelenti azt, hogy az a szabályozás beleillik egy másik ország alkotmányába is – fogalmaz az alkotmányügyi tanácsadó testület.
Politikai megfontolások a háttérben
Sikerült Magyarország szempontjából kedvezően, jelentős mértékben változtatni a Velencei Bizottságnak a negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatos szakvélemény-tervezetének szövegén, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország egyetértene az abban foglaltakkal – mondta Martonyi János pénteken Velencében. A külügyminiszter szerint a bizottság szakvéleményének semleges jogi megfontolásokon kell alapulnia, de úgy tűnik, ebben az esetben politikai megfontolások is érvényesülnek benne, ezért nem ért egyet a kormány több megállapítással. Mindez a Velencei Bizottság szakmai tekintélyét is kedvezőtlenül befolyásolhatja – mutatott rá a tárcavezető.
Az Európai Bizottság összességében üdvözli azokat az eddigi magyar kormányzati válaszokat, amelyeket a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos brüsszeli aggályokra adtak – mondta az uniós végrehajtó-javaslattevő intézmény pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő.
