A legnagyobb internetes cégektől is adatokat gyűjtöttek

Kilenc internetes óriásvállalattól gyűjtött információt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – írja a The Washington Post című napilap.

Edward Snowden, aki június 27-ei információi szerint jelenleg a Seremetyjevo repülőtér tranzitvárójában tartózkodik, Izlandhoz és Ecuadorhoz fordult menedékjog-kérelemmel. Oroszország június 26-án megismételte, hogy semmilyen amerikai „fenyegetés” nem kényszerítheti Snowden kiadására, akinek joga van a tranzitövezetből oda távozni, „ahova akar”. Közben a venezuelai elnök közölte: országa befogadná Snowdent, ha kérné. Az Egyesült Államok, amely érvénytelenítette Snowden útlevelét, a kiadatását követeli.

Az egyik folyamatábra azt részletezi, hogy a gyakorlatban hogyan történt az adatgyűjtés: az NSA elemzője bejelentette igényét egy új célpont megfigyelésére, a kérés automatikusan a feletteséhez került, s ő minden egyes esetben meghatározta a megfigyelés paramétereit. Az összegyűjtött információkat ezután különleges rendszerek dolgozták fel és elemezték, külön a hang- vagy írásos üzeneteket, videókat vagy digitális információkat, amelyekből kiderül a felhasználó holléte és az általa használt számítástechnikai eszköz kódja is. A PRISM működtetése évente 20 millió dollárba került az államnak.

A PRISM létezését június elején leplezte le Edward Snowden, az NSA volt szerződéses alkalmazottja. A feltárt információk az Egyesült Államokban újabb társadalmi vitát robbantottak ki arról, hol húzódnak a titkos megfigyelés határai egy nyitott társadalomban, külföldön pedig tiltakozásokat váltott ki az amerikai kémszervek tevékenysége.

A minap a Google és a Microsoft is azt követelte az amerikai hatóságoktól, engedélyezzék, hogy több információt tegyenek közzé a felhasználókra vonatkozó titkosszolgálati megkeresésekről. A két amerikai számítástechnikai óriáscég – állítása szerint – felhasználói és ügyfelei megnyugtatására fordult ezzel a kéréssel a hatóságokhoz.

Az ecuadori elnök közölte szombaton, hogy megbüntetik Ecuador londoni konzulját, mert engedély nélkül állított ki menlevelet Edward Snowden nevére. Az ecuadori kormány már többször megerősítette: nem adott felhatalmazást arra, hogy Snowden ecuadori úti okmányt kapjon. A menedékjoggal sem foglalkoztak még, mert Snowden nem lépett ecuadori területre, ami előírás. Az amerikai informatikus Moszkvából – Havanna érintésével – Ecuadorba akart utazni, de azóta sem szállt fel az Aeroflot egyik havannai járatára sem, így a szombatira sem. Helyzete reménytelennek tűnik: érvényes úti okmányok nélkül nem tud repülőjegyet venni és továbbutazni Moszkvából.

A Snowden-ügy kapcsán az ecuadori elnök ismét nekirontott a sajtónak, mondván, hogy a „korrupt médiahatalom” az emberiség elleni leghalálosabb fegyver. „Micsoda támadás ért bennünket a sajtó részéről a világ minden sarkából! Lenyűgöző!” – mondta Correa, aki szerint a „korrupt médiahatalom” ellen a becsületesség, az igazság és az összetartás a legjobb eszköz. Az Ecuadort támadó sajtó – Correa szerint – a lényegről akarja elterelni a figyelmet, ezért nem a titkos megfigyelésről cikkezik, hanem Snowdenről és azokról az országokról, amelyekhez menedékkérelmet juttatott el az amerikai informatikus.

Az ecuadori elnök közölte azt is, hogy pénteken telefonon beszélt Joe Biden amerikai alelnökkel. A Correa által összességében „szívélyes hangulatúnak” minősített beszélgetés során Biden azt kérte a dél-amerikai ország vezetőjétől, hogy ne biztosítsanak menedékjogot Snowdennek. Correa azt ígérte, hogy tiszteletben tartják az amerikai véleményt, s ha kapnak kérelmet Snowdentől, a döntés előtt konzultálni fognak az amerikai kormányzattal.

A Der Spiegel német lap június 29-én számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) célirányosan lehallgatja, kifürkészi az Európai Unió tisztségviselőit. A német hírmagazin állítását olyan titkos dokumentumokra alapozza, amelyeket az ügynökség korábbi munkatársa, Edward Snowden vitt magával, s amelyekbe betekintést nyertek a Der Spiegel munkatársai. Egy 2010. szeptemberi keltezésű iratból kitűnik, hogy az NSA „poloskákat” telepített a EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba. Emellett behatolt az európai integrációs szervezet belső számítógépes hálózatába is.

Ennek kapcsán vasárnap Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke teljes körű tisztázást és sürgős tájékoztatást követelt Washingtontól. Nyilatkozata szerint Schulzot mélységes aggodalommal töltik el a német hírmagazin megdöbbentő állításai. „Ha az állítások igaznak bizonyulnak, az rendkívül komoly ügy, és súlyos következményei lesznek az EU–USA viszonyra nézve” – fogalmazott az Európai Parlament elnöke, és az általa irányított testület nevében teljes körű tisztázást, sürgős tájékoztatást követelt az Egyesült Államoktól.