A médiával is baja van a tüntető tömegnek

Az isztambuli tüntetők – saját közlésük szerint – azért is tiltakoznak, mert szerintük a török média elfogultan tudósít a megmozdulásokról.

„Megvásárolt sajtó! Nem akarunk alávetett sajtót!” – kiabálták a tüntetők a Dogus Holding médiacsoport isztambuli székháza előtt. Ez a csoport birtokolja az NTV hírtelevíziót is. Ankarában a rendőrség azért lépett fel erővel a tüntetők – főleg fiatalok – ellen, mert a központi Kizilay téren kezdtek el gyülekezni, ahol az előző nap összecsapások voltak demonstrálók és rendfenntartók között, és ezekben többen megsebesültek.

Az elmúlt évtizedben egyre erősödő társadalmi feszültség áll a napokban kirobbant törökországi tüntetések hátterében, a demonstrálók attól tartanak, hogy iszlám állam jön létre – mondta Szigetvári Tamás kutató hétfőn az MTI-nek. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a társadalomban jól megfigyelhető a törésvonal a kormány által is képviselt tradicionális iszlamista irányzat és a kemalista, a vallási gyökerekhez kevésbé ragaszkodó felfogás között.

Az utóbbi három választáson az iszlamisták győztek, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) alakíthatott kormányt, és az ellenzék szerint a kormányerők egyeduralomra törnek, iszlám államot akarnak létrehozni Törökországban – fogalmazott. Ezt persze a kormány visszautasítja, szerintük korábban „túlszekularizált” volt az állam, a vallást elnyomták, így ők csak harmonikus társadalmat szeretnének teremteni. Ez a szembenállás erőteljes társadalmi konfliktust okoz – fűzte hozzá.

A szakértő kitért arra is, hogy a tüntetések egyik helyszíne, az isztambuli Taksim tér a köztársaság szimbóluma, és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök korábban bejelentette: mecsetet akar oda építtetni. Sokan úgy érzik Törökországban, ez is azt mutatja, hogy a kormányfő ahelyett, hogy társadalmi konszenzust próbálna keresni, egyre inkább autoriter módszerekkel igyekszik keresztülvinni az akaratát – mondta. Megjegyezte: sokak szemében ezt támasztja alá az is, hogy a békésnek induló tüntetéseket óriási rendőri erővel leverték.

Szigetvári Tamás beszámolt arról is, hogy néhány hete törvényt hoztak arról, hogy este tíz és reggel hat óra között, illetve az iskolák és mecsetek környékén nem lehet alkoholt árusítani, ami a muszlim tanításoknak megfelelő jogszabály, és vannak, akik úgy látják, ez is azt bizonyítja, hogy a vallási irányultság egyre jobban előtérbe kerül az országban.

Úgy látja, nem illik az „arab tavasz” eseményeinek sorába a tüntetéssorozat, hiszen itt egy demokratikus államról van szó, ahol a választásokon győztes, többséget szerzett párt alakíthatott kormányt. Gazdasági indokok sem állhatnak a tüntetések hátterében, hiszen a válság ellenére is 3 százalékos a török gazdaság növekedése, sikeres az ország – mondta.

A szakértő úgy véli, a kormány képes kezelni a kialakult helyzetet, és az, hogy a miniszterelnök hétfőn Marokkóba utazott, azt mutatja, hogy nem tartja súlyosnak a történteket, bár valószínűleg a kormányt is váratlanul érték az események. Kiemelte: Erdogan célja az, hogy a miniszterelnöki széket az államfőire cserélje, elnökként megerősítse a pozícióját, és 2023-ban, a modern Törökország százéves évfordulóján is ő álljon az ország élén. Az országban ma is ő a legnépszerűbb politikus – tette hozzá.