Akár ki is végezhetik a visszatoloncolt menekülteket

Dél-Korea azt kéri Észak-Koreától, hogy szavatolja annak a kilenc menekültnek a biztonságát, akiket a minap toloncoltak vissza Laoszból.

MD
2013. 06. 03. 10:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Mindennél fontosabb, hogy szavatolják a visszatoloncolt észak-koreai fiatalok épségét és életük biztonságát és ne kapjanak igazságtalan büntetést” – mondta hétfőn a dél-koreai államfő.

A kilenc, 15–23 év közötti fiatal még 2011-ben szökött Észak-Koreából Kínába, majd az idén májusban Laoszban kötöttek ki. A laoszi hatóságok elfogták a fiatalokat és május 27-én visszatoloncolták Kínába, ahonnan még másnap Észak-Koreába vitték vissza őket, hiába kérte a szöuli kormány Pekingtől és Vientiántól is, hogy szállítsa őket Dél-Koreába.

Pak Gun Hje arra figyelmeztetett, hogy ha Észak-Korea nem szavatolja a fiatalok biztonságát, nem menekülhet a nemzetközi bírálatok elől. Hozzátette: mindenkinek alapvető emberi joga, hogy születésétől fogva élvezze a szabadságot, és ettől a jogától nem fosztható meg.

Az elnök szerint nem Dél-Korea és Laosz közötti kétoldalú diplomáciai ügyről van szó, hanem az észak-koreai menekültek általános emberi jogainak kérdéséről, s a nemzetközi közösségnek, kiváltképpen a menekültszervezeteknek mindent meg kell tenniük azért, hogy szavatolják biztonságukat.

A nagy visszhangot keltő esetről – amely miatt május végén az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay is felemelte a hangját – szöuli diplomáciai források szerint valószínűleg szó lesz Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök pénteki kaliforniai találkozóján. Obama várhatóan azt fogja kérni tárgyalópartnerétől, hogy Peking ne toloncolja vissza a sztálinista Észak-Koreába a menekülteket és ügyüket humanitárius megközelítésben kezelje.

A Koreai háború óta 25 ezer észak-koreai menekült jutott el Dél-Koreába, tavaly valamivel több, mint 1500-an érkeztek. Többségük Kínában vagy valamelyik délkelet-ázsiai országban – Laoszban, Thaiföldön, Vietnamban – rejtőzött, és onnan utazott a Koreai Köztársaságba.

Az észak-koreai törvények szerint a disszidensek büntetése legalább öt év kényszermunka, de akár életfogytig tartó szabadságvesztés, sőt halálbüntetés is lehet az eset súlyosságától függően. Jogvédők szerint általános gyakorlat, hogy az elfogott disszidenseket megkínozzák.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.