Árvíz kínozza Közép-Európát, hihetetlen összegű kárra kell számítani

Súlyos árvízhelyzet alakult ki Európa középső részén, árad a Duna, az Elba, az Inn és több más folyó. A nap összefoglalója.

Csehország középső és északi részein további néhány ezer embernek kellett elhagynia lakhelyét hétfőn a fokozódó árvízveszély miatt. Eddig mintegy 7 ezer embert menekítettek ki biztonságos helyre. Az elhagyott házakat rendőrök őrzik. A hivatalos jelentések hétfő kora estig öt halálos áldozatról tudtak, de a sajtó szerint az árvíz már legalább nyolc emberéletet követelt. Az áldozatok száma tovább emelkedhet.

A Moldva árhulláma Prágában is súlyos gondokat okoz. A déli külvárosok jórészt víz alatt vannak. A belvárost részben lezárták, akárcsak a Károly hidat, a főváros egyik neves műemlékét. A főváros melletti Rezben leállt az atomkutató intézet. Kolínban egy kórházból 110 beteget kellett biztonságosabb helyre átszállítani. A Cseh Energetikai Művek (CEZ) bejelentette: biztonsági okok miatt mintegy 150 áramelosztó állomást kikapcsoltak, ezért mintegy 2500 háztartás van áram nélkül. Országszerte számos útszakaszt és vasútvonalat zártak le az árvizek miatt.

Az Európai Unió katasztrófavédelmi alapjához fordul támogatásért Ausztria az árvíztől sújtott szomszédjaival közösen – közölte hétfőn Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter. Tájékoztatása szerint az osztrák kormány megállapodott a németországi bajor tartományi kormánnyal, valamint a szlovák és a magyar kormánnyal arról, hogy közösen az EU katasztrófaalapjához fordulnak. Ezt a pénzalapot 2002-ben, a legutóbbi nagy dunai árvíz után hozták létre. Spindelegger szerint Ausztriában „hihetetlen összegű” kárra kell számítani, pontos becslések azonban még nincsenek.

Az Európai Bizottság készen áll, hogy segítséget nyújtson az árvíz sújtotta közép-európai tagállamoknak – jelentette be hétfőn az osztrák Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjától bármelyik uniós tagállam kérhet segítséget súlyos természeti csapás, vagy bármilyen egyéb, előre nem látható jelentős katasztrófa esetén. A segítségnyújtásnak mindössze két feltétele van. Az adott országnak a katasztrófát követő tíz héten belül kérnie kell a segítséget, s a keletkezett kárnak meg kell haladnia az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát. A bizottság számításai szerint Csehország abban az esetben fordulhat a szolidaritási alaphoz, ha az árvíz legalább 872 millió euró kárt okoz. Bécs esetében ez a küszöb 1,79 milliárd euró. Berlin pedig 3,67 milliárd euró árvízkárral kérhet segítséget a szolidaritási alapból.