A Duna vízállása Ausztriában és Németországban elérte és néhol meg is haladta az „évszázad árvizeként” emlegetett 2002-es szintet. A németországi Passaunál hétfőn meghaladta az 1501-ben regisztrált 12,20 méteres történelmi csúcsot is. A bajor–osztrák határvárosnál – ahol a Duna, az Inn és az Ilz találkozik – a vízállás a 12,50 métert is elérheti a válságstáb szerint. Passau történelmi városrészét teljesen ellepte a víz, a negyedet lekapcsolták a villanyhálózatról, lakosságát kitelepítették.
Németországban májusban a sokévi átlag 178 százalékának megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Bajorországban tíz járásban és városban rendeltek el katasztrófariadót. Az árvíz Szászországban és Türingia tartományban is több települést elöntött. Az árvízi védekezésben a német hadsereg összesen 1760 katonával vesz részt, a legtöbben, 1050-en szászországi gátak erősítésén dolgoznak. Angela Merkel kancellár kedden a katasztrófa sújtotta térségbe utazik.
Ausztriában több mint száz közúton voltak hétfőn útlezárások az árvíz miatt, de az autópályák mindenütt járhatók.
A vasúti közlekedés több helyen szünetelt, így Salzburg és Innsbruck között is. A Bécs–Salzburg fővonalon a szerelvények hétfőn ismét jártak ugyan, de csökkentett sebességgel közlekedtek. Hétfő délben a Duna teljes ausztriai szakaszán leállították a hajóforgalmat. Míg Nyugat-Ausztriában hétfőn már apadtak a folyók, keleten keddre várják a Duna és az Inn tetőzését. Hétfőn a hadsereget is bevonták az árvízi védekezésbe.
Az osztrák fővárost a hatóságok szerint nem fenyegeti a rendkívüli árhullám. Hétfőn másodpercenként 8180 köbméter vízhozamot mértek Bécsnél. Az előrejelzések szerint a Duna tetőzésekor tízezer köbméterig nőhet ez az érték, és megközelítőleg megegyezik majd az évszázad árvizeként számon tartott 2002-es árvízkor mért mennyiséggel. A bécsi árvízi védművek ennél jóval többet bírnak a hatóságok szerint, 14 ezer köbméteres értékig biztonságosak. Bécsnél kedd délután és szerda reggel között várják a Duna tetőzését.
Hétfő este hat órától a Duna egész szlovákiai szakaszán lezárják a folyót a hajóforgalom előtt a fokozódó árvízveszély miatt – közölte az MTI-vel a szlovák Állami Hajózási Felügyelet (SPS) hétfőn. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) hétfőn napközben másodfokúról harmadfokúra minősítette át az általa korábban kiadott árvízvédelmi riasztást, ez továbbra is öt dél-szlovákiai járásban, a pozsonyi, a szenci, a dunaszerdahelyi, a komáromi járásokban, illetve az érsekújvári járás déli részében van érvényben. Az SHMÚ fokozott árvízvédelmi készültséget rendelt el három dél-szlovákiai járásban. Ezek közül a dunaszerdahelyi járásban, illetve az érsekújvári járás déli részében elsőfokú, a pozsonyi járásban pedig a másodfokú árvízvédelmi készültség a hatályos.
Csehország középső és északi részein további néhány ezer embernek kellett elhagynia lakhelyét hétfőn a fokozódó árvízveszély miatt. Eddig mintegy 7 ezer embert menekítettek ki biztonságos helyre. Az elhagyott házakat rendőrök őrzik. A hivatalos jelentések hétfő kora estig öt halálos áldozatról tudtak, de a sajtó szerint az árvíz már legalább nyolc emberéletet követelt. Az áldozatok száma tovább emelkedhet.
A Moldva árhulláma Prágában is súlyos gondokat okoz. A déli külvárosok jórészt víz alatt vannak. A belvárost részben lezárták, akárcsak a Károly hidat, a főváros egyik neves műemlékét. A főváros melletti Rezben leállt az atomkutató intézet. Kolínban egy kórházból 110 beteget kellett biztonságosabb helyre átszállítani. A Cseh Energetikai Művek (CEZ) bejelentette: biztonsági okok miatt mintegy 150 áramelosztó állomást kikapcsoltak, ezért mintegy 2500 háztartás van áram nélkül. Országszerte számos útszakaszt és vasútvonalat zártak le az árvizek miatt.
Az Európai Unió katasztrófavédelmi alapjához fordul támogatásért Ausztria az árvíztől sújtott szomszédjaival közösen – közölte hétfőn Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter. Tájékoztatása szerint az osztrák kormány megállapodott a németországi bajor tartományi kormánnyal, valamint a szlovák és a magyar kormánnyal arról, hogy közösen az EU katasztrófaalapjához fordulnak. Ezt a pénzalapot 2002-ben, a legutóbbi nagy dunai árvíz után hozták létre. Spindelegger szerint Ausztriában „hihetetlen összegű” kárra kell számítani, pontos becslések azonban még nincsenek.
Az Európai Bizottság készen áll, hogy segítséget nyújtson az árvíz sújtotta közép-európai tagállamoknak – jelentette be hétfőn az osztrák Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjától bármelyik uniós tagállam kérhet segítséget súlyos természeti csapás, vagy bármilyen egyéb, előre nem látható jelentős katasztrófa esetén. A segítségnyújtásnak mindössze két feltétele van. Az adott országnak a katasztrófát követő tíz héten belül kérnie kell a segítséget, s a keletkezett kárnak meg kell haladnia az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát. A bizottság számításai szerint Csehország abban az esetben fordulhat a szolidaritási alaphoz, ha az árvíz legalább 872 millió euró kárt okoz. Bécs esetében ez a küszöb 1,79 milliárd euró. Berlin pedig 3,67 milliárd euró árvízkárral kérhet segítséget a szolidaritási alapból.
