Áder János emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban több jelentős árvizet is megélt a régió. Hozzátette: látni kell, hogy az Európai Uniónak nincs azonnal bevethető eszköze a katasztrófahelyzetek kezelésére. „Az unió szolidaritási alapja elégtelen, megfelelő eszköz nincs a kezében a katasztrófák kezelésére, kevés a pénz, lassú az eljárás, és korlátozott a szolidaritási alapban lévő források felhasználása” – szögezte le Áder János, aki javasolta az EU szolidaritási alapjának átalakítását.
Áder János az indítvány kapcsán rámutatott: az ügy nem csak azokat az országokat érinti, amelyek az elmúlt hetekben kénytelenek voltak megbirkózni az árral, hiszen az elmúlt évtizedben az unió szinte minden országa megszenvedte az éghajlatváltozás következményeit. Hozzátette: ennek kapcsán fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon az EU a bajba jutottaknak ugyanolyan gyorsan és hatékonyan segített-e, mint a bajba jutott bankoknak, amelyeket 1600 milliárd euróval támogatott.
Gondolkozni kell annak a lehetőségnek a megteremtésén, hogy a regionális fejlesztési forrásokból több támogatást lehessen fordítani megelőzésre, gátépítésre, árvízi védekezésre – hangoztatta Áder János, s rámutatott: a természeti katasztrófák a válságból éppen kilábaló országokat fokozottabban sújthatják.
Az államfők 18. találkozója szerdán kezdődött Pozsonyban. A csúcstalálkozón, melynek mottója A növekedés stratégiájával a válság utáni megújulásért, 20 ország legfőbb vezetői vesznek részt. Magyarországot Áder János képviseli.
A találkozó második napjának a pozsonyi vár adott otthont. Az elnöki értekezlet résztvevői két plenáris ülést és több kétoldalú egyeztetést tartottak. Ezek fő témái gazdasági és a szociális kulcskérdések voltak, különös tekintettel a válságot követő fejleményekre.
