„Azért döntöttem úgy, hogy nyilvánosságra hozom ezeket a dokumentumokat, mert minden iráni életét érintik, képet adnak az ország katasztrofális helyzetéről és a választások után bevezetni tervezett változtatásokról” – hangsúlyozta Amir Hoszein Dzsahancsahi egy párizsi sajtótájékoztatón. Dzsahancsahi a száműzetésben élő iráni ellenzékiekből álló Zöld Hullám nevű mozgalom alapítója. A 2010 márciusában létrehozott szervezet célja a teheráni kormány hatalmának megdöntése. Az egyik, nyilvánosság elé tárt dokumentum állítólag az iráni központi bank vezetőjétől, Mahmúd Bahmanitól származik. A 2013. április 4-én kelt jelentés a gazdasági összeomlás rémét vetíti az irániak elé.
A dokumentum szerint „a bankrendszer egyszerre küzd hitel- és likviditási válsággal, negatív kamatrátákkal és tőkehiánnyal”. Ehhez társul még az iráni atomprogram miatt kiszabott nemzetközi szankciók következtében lelassult gazdaság, amely miatt a kereskedelmi bankok teljesen kiszolgáltatottak a jegybanknak, amely viszont forráshiány miatt képtelen kisegíteni azokat. A központi banknak mintegy negyvenmilliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy 2013-ban finanszírozza az iráni pénzintézeteket.
Eközben a munkanélküliségi ráta 25,4 százalék, a 15 és 29 év közötti korosztályban pedig 38,8 százalék, míg az infláció meghaladja a 30 százalékot, és az iráni valuta csaknem 80 százalékkal értékelődött le az utóbbi másfél évben. A válságra az iráni nemzetbiztonsági tanács április 10-i jelentése drákói megszorításokat javasol. Többek között 20 százalékos adót vetne ki a bankbetétekre, jegyrendszert vezetne be az élelmiszerekre, és a bankokat a Forradalmi Gárda felügyelete alá utalná. „Az ország a csőd szélén áll” – összegezte Dzsahancsahi, aki azt várja a rezsimtől, hogy az igazat mondja az elnökválasztási kampány alatt.
A nem túl fényes gazdasági helyzetet tovább nehezíti, hogy a szunnita többségű Kuvait szerdán bejelentette: bojkottálja az iráni élelmiszer-ipari termékeket, mivel az iszlám köztársaság nyíltan támogatja a több mint két éve a felkelőkkel küzdő Bassár el-Aszad szíriai elnök alavita rezsimjét. Egy üzletlánc jelezte, végső megoldásként kész elbocsátani iráni alkalmazottait és visszavonatni tartózkodási engedélyüket. Kuvaitban mintegy ötvenezer iráni dolgozik. Az iszlám köztársaság szinte kizárólag élelmiszer-ipari termékeket exportál az arab országba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!