Az államfő szívhez szóló beszédet mondott ebben a témában egy televízióadás keretében, hangsúlyozva, hogy Egyiptom nem akar háborút, de soha nem fogja megengedni, hogy veszélybe sodorják vizeinek biztonságát. A miniszterelnök a parlament felsőházában mondott beszédében ugyancsak leszögezte: a Nílus vize Egyiptom számára élet-halál kérdése, ezért nem fogadhatja el az egyoldalú etióp döntést az említett gát felépítéséről. Kijelentette: a Nílus vize az ország számára első számú nemzetbiztonsági kérdés.
Kandil elismerte minden ország jogát ahhoz, hogy fejlesztési terveket dolgozzon ki a Nílus deltájára vonatkozóan, de csak azzal a feltétellel, ha azok a tervek nem sértik a többi érintett ország érdekeit. A kormányfő azzal indokolta az egyiptomi aggodalmakat, hogy nem dolgozták ki az egyoldalú projekt esetleges mellékhatásait feltérképező hatástanulmányt.
A miniszterelnök jelezte: Egyiptom fenntartja magának a jogot, hogy különféle technikai, diplomáciai és jogi lépéseket vegyen fontolóra a gátépítés elleni akcióterv végrehajtására. Kandil ugyanúgy nem közölt erről részleteket, mint az előző napon Mohamed Kamel Amr külügyminiszter sem.
Az egyiptomi diplomácia vezetője maga is említést tett vasárnap az akciótervről, amelynek végrehajtását hamarosan megkezdik. „Tárgyalni fogunk Etiópiával, és meglátjuk, mi történik Etiópia azt mondta, hogy nem okoz kárt Egyiptomnak, nem tart vissza egy liter vizet sem. Figyelni fogunk, hogy ezt betartják-e” – mondta.
A szudáni határtól mintegy 40 kilométerre épülő, közel 21 százalékos készültségi szinten lévő gát elvben nem csökkenti nagymértékben a vízhozamot, de a tározó feltöltése közben kevesebb víz jut el Egyiptomig és a kialakuló tó párolgása is csökkenti hosszú távon a vízmennyiséget a folyó alsóbb szakaszán. Szudánban, Egyiptomban és máshol Etiópiában már vannak ilyen gátak. Az új építményre egy 6000 megawattos erőművet is terveznek építeni.
