Erdogan félrevezetést és rosszindulatot lát

A török miniszterelnök szerint a kormányellenes tüntetésekkel egyesek be akarják sározni Törökországot, és szándékosan kárt akarnak okozni a török gazdaságnak. Az első negyedévben még pörgött a török gazdaság.

A török miniszterelnök szerint a kormányellenes tüntetésekkel egyesek be akarják sározni Törökországot, és szándékosan kárt akarnak okozni a török gazdaságnak. „A török gazdaságot vették célba ezekkel az eseményekkel. Egy átgondolt terv keretében módszeres erőfeszítés történik Törökország arculatának eltorzítására” – mondta Recep Tayyip Erdogan kedden a parlamentben, a kormánypárt frakcióülésén. A miniszterelnök a nemzetközi sajtót és a közösségi hálózatokat kiemelten hibáztatta a fejleményekért, mondván, hogy félrevezetően tájékoztatnak és rosszindulatúak. Az isztambuli Gezi parkban még kitartó tüntetőket felszólította, hogy távozzanak. „Ezt mint miniszterelnök kérem” – hangsúlyozta. Erdogan közölte, hogy négyre emelkedett a tizenkettedik napja tartó megmozdulások halálos áldozatainak száma. Három civil fiatal és egy rendőr vesztette életét – mondta az Igazság és Fejlődés Pártja képviselőinek.

Egyébként kedden reggel több száz rendőr vonult be az isztambuli Taksim térre. A beszámolók szerint a rendőrség vízágyúkkal felszerelt páncélosok támogatásával áthatolt a barikádokon, amelyeket a tüntetők emeltek a térre vezető főutakon.

A török statisztikai hivatal adatai szerint 2013 első negyedévében éves bázisú összehasonlításban 3 százalékkal növekedett a bruttó hazai össztermék (GDP). A 2012-es utolsó negyedévben a növekedés csak 1,4 százalék volt. A török kormány 2013-ra összesen 4 százalékos GDP-növekedést vár. Mehmet Simsek pénzügyminiszter szerint Törökország teljesíti ezt a célt, az erős bankszektor, a kormányzati pénzpolitika és a lakosság stabil anyagi helyzete miatt. A török gazdaság növekedése 2012-ben 2,6 százalékra lassult, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint idén 3,5 százalékkal, jövőre 3,75 százalékkal nőhet a GDP. A török GDP nagyjából Svájc vagy Hollandia GDP-jével van azonos szinten.

A korábbi számítások azonban még nem tartalmazzák az elmúlt másfél héten lezajlott kormányellenes tüntetések hatásait. A zavargások miatt megingott a befektetői bizalom, júniusban 10 százalékkal esett a török tőzsde részvényindexe, a török líra pedig hat százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. Növekedtek viszont a befektetők által elvárt hozamok a török állampapíroknál. A tízéves lejáratú kötvények hozama a korábbi 6,2 százalékról 7,3 százalékra nőtt. Az elemzők szerint a legnagyobb veszély a török növekedésre, hogy tovább folytatódnak a tüntetések, ezért elbizonytalanodnak a külföldi befektetők, és megszűnik a külföldi tőke beáramlása. Törökország vonzereje a fejlődő piacokon az ország stabilitása volt, de most éppen ez kérdőjeleződik meg.