Hétfőn érkezhet meg hazánkba az évszázad áradása

Németországban és Ausztriában már komoly károkat okozott az árvíz, többen is meghaltak. Csehországban kihirdették a szükségállapotot.

A csatornarendszeren keresztüli elöntésektől zsilipek, a Duna mederből való kilépése ellen pedig több mint 90 kilométer fővédvonal védi Budapestet.

Már szombaton eldőlt, hogy el kell árasztani a Kossuth téren épülő mélygarázs munkagödrét.

Ugyancsak elsőfokú készültség van érvényben vasárnap reggeltől a Komárom és Esztergom közötti szakaszon. Vasárnap reggel Nagybajcs térségében a vízállás elérte a másodfokú készültség szintjét, az 540 centimétert.

A nap folyamán várhatóan nem emelkedik jelentősen a Duna vízszintje, de hétfőn az áradás folytatódásával számolnak a szakemberek. Hétfő reggel 550-570 centiméterre emelkedhet a vízállás Nagybajcsnál, és a számítások szerint harmadfokú készültség felett tetőzhet, elérheti a 865 centimétert. Komáromnál a vízállás 790-800 centiméter, Esztergomnál pedig 770 centiméter körül alakulhat – írják a vízügyi igazgatóság honlapján.

A Duna vasárnap délelőtt több utcát elárasztott a bajor–osztrák határon fekvő Passauban. A városvezetés katasztrófariadót rendelt el, és a német hadsereg, a Bundeswehr segítségét kérte az árvíz elleni küzdelemhez. A Duna, az Inn és az Ilz találkozásánál fekvő városnál a Duna vízállása minden korábbinál magasabbra, 8,51 méterre emelkedett, ami majdnem a kétszerese a 4,5 méteres átlagos vízállásnak. Az előrejelzések szerint a Duna árhulláma 10,5 méteren tetőzik Passaunál vasárnap este.

Bajorországban az Inn mentén is árvíz fenyeget. Rosenheimban a várost védő gátak jelentősen meggyengültek, ezért ott is katasztrófariadót rendeltek el vasárnap. Baden-Würrtemberg tartományban és Szászországban is több folyó árad. A Neckar a baden-württembergi Tübingenben lépett ki a medréből, a szomszédos Reutlingenben pedig eltűnt két ember, akiket a hatóságok szerint valószínűleg a Neckar áradó mellékfolyója, az Echaz sodort el. Szászországban egyebek között Chemintzben és Zwickauban küzdenek árvízzel, és a tartomány fővárosát, Drezdát is fenyegeti a megáradt Elba.

A német meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint az árvízzel fenyegetett térségekben hétfőn lassanként megszűnik a csapadék, és az évszakhoz képest rendkívüli hideg, 10 Celsius fok körüli hőmérsékletű levegő a következő napokban fokozatosan felmelegedik.

Németországban májusban a sokévi átlag 178 százalékának megfelelő mennyiségű csapadék hullott. A rendkívül esős időjárás várhatóan még napokig tart. Az árvíz mellett a belvíz is komoly gondokat okoz, országszerte számos útszakaszt öntött el vagy mosott alá a víz az utóbbi napokban. A földek ötven éve nem szívtak magukba annyi nedvességet, mint idén tavasszal, ami súlyos károkat okoz a mezőgazdaságnak. A gazdáknak sok helyütt „már csak a humora száraz” – írta vasárnapi összeállításában a Bild című lap.

Árvízveszély alakult ki néhány csehországi régióban és Prágában is a hét végére a hosszan tartó kiadós esőzések következtében. A természeti csapás vasárnapra legalább három ember életét követelte, további hármat eltűntként tartanak számon. Egy nőt a Prágától 30 kilométerre délre fekvő Trebenicében holtan találtak elöntött faházában. Egy embert az áradás sodorta törmelék beszorított a házába, a tűzoltóknak kellett kimenteniük. Két férfi evezés közben tűnt el a Prágától délnyugatra lévő Hlásna Trebannál, a megáradt Berounka folyón.

A fővárosban vasárnap reggel másodfokú árvízkészültséget hirdettek ki. A Moldva partján a város több részén – Radotín, Zbraslav, Modrany, Kampa, Liben – mobil gátakat kezdtek építeni. A vízbetörés veszélye miatt a nap folyamán lezártak nyolc prágai metróállomást, amivel gyakorlatilag leállt a forgalom a három vonal egyikén. A Moldva vízhozama reggeltől kora délutánig megduplázódott, másodpercenként 700-ról 1550 köbméterre nőtt, de Tomás Hudecek ideiglenes megbízott polgármester szerint várhatóan tovább nő még, egészen 2500 köbméterig.

Csehországban vasárnap is szünet nélkül esett az eső. Az ország északi, hegyvidéki területein az elmúlt napok felhőszakadásaiban több mint 70 milliméter csapadék hullott. Este 21 órától a kabinet rendkívüli ülése után szükségállapotot hirdetett ki az állam csaknem egész területére a fokozódó árvízgondok miatt Petr Necas.

„A szükségállapot kihirdetésének célja, hogy hatékonyabbá tegyék a védelmi intézkedéseket és a kármentést” – jelentette be sajtóértekezletén a kormányfő. Az intézkedés egyedül a pardubicei régióra nem vonatkozik. A kormány ugyanakkor döntést hozott arról, hogy a védelmi és kármentési munkálatokba 2000 katona kapcsolódhat be, s létrehozott egy 300 millió koronás azonnal használható mentőalapot is. Szükség esetén további 1,3 milliárd korona áll a víz által fenyegetett települések rendelkezésére.

A miniszterelnök már délután aggodalmát fejezte ki, hogy „a legrosszabb még hátravan”. Közölte ugyanakkor, hogy minden a mentésbe bevonható szervezetet mozgósítottak, és biztosította a lakosságot, hogy „senki sem marad magára a természeti csapással szemben”. Az autóforgalmat több helyen korlátozni kellett a fővárosban, ezért a hatóságok arra szólítottak fel mindenkit, hogy ne utazzon Prágába, akinek nem feltétlenül szükséges.

Közben befogadóközpontokat létesítettek, és autóbuszokat mozgósítottak, hogy szükség esetén evakuálni tudják a lakosságot az árvíz fenyegette városrészekből. Szinte biztosnak látszott, hogy ki kell majd üríteni az óvárosi Na Frantisku-kórházat. Az árvíz várható rombolása miatt egyes helyeken már le kellett zárni a gázvezetékeket. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban további kiadós esőzésekre lehet számítani szinte az egész országban.

Csehország 11 évvel ezelőtt, 2002 augusztusában élte át történetének legsúlyosabb árvizét, amely 14 megyéjéből 10-et sújtott, területének harmadát érintette, több mint 800 települést öntött el, 17 ember halálát okozta. Az árvíz akkor a prágai metró 51 állomásának mintegy felében súlyos károkat okozott.